A reálkeresetek is nagy valószínűséggel növekedni fognak, és ez a fogyasztásban és a háztartásokban is tapasztalható lesz – tette hozzá Czomba, aki arról beszélt, a „jelenlegi bizonytalan világpiaci helyzet” ellenére „megszületett a hároméves bérmegállapodás”. Az egyezség elején a munkaadók egy átlag tízszázalékos minimálbér-növekedési ajánlatot tettek, míg a munkavállalók egy átlagosan tizenkét százalékos növekedést szerettek volna.
A fideszes államtitkár szerint cél, hogy 2028-ra „négyszázezer forint körüli” minimálbér legyen Magyarországon. Megjegyezte: ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, a munkáltatók valamiféle garanciát, segítséget szerettek volna a kormánytól. Emiatt azon munkáltatóknak, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat, „csúsztatva” kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-öst, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük.
A kormány több kis- és középvállalkozásokat érintő programot indít a munkáltatók termelékenységének és hatékonyságának növelésére, hogy a pályázatokon keresztül megadják a lehetőséget a fejlődésre, növekedésre.
Az államtitkár azt is elmondta a Kossuth rádióban, hogy jelenleg Magyarországon mintegy 211 ezer ember keres minimálbért, és megközelítőleg 330-340 ezer ember garantált bérminimumot. A bérnövekedésnek az ország költségvetésére is nagy hatása van, ugyanis az állam a vasútnál, a Volánnál és a postánál százezres nagyságrendben foglalkoztat munkavállalókat, emellett több ellátási forma is a minimálbérhez van kötve.
A Fidesz–KDNP-kormány az utóbbi hetekben ráfeküdt arra, hogy az emberek azt érzékeljék, jobban élnek: a napokban a KSH 627 ezer forintos átlagbérről készített jelentést. Orbán Viktor a kötcsei pikniken jelentős bérnövekedést vizionált, mire Magyar Péter is a minimálbér emelkedéséről kezdett beszélni. Erre Nagy Márton is azt mondta, hogy 2028-ra el szeretnénk érni az 1000 eurós minimálbért. (2023 elejétől ez mindössze 232 ezer forint.)
Interjúnkban Dávid Ferenc, a parlament gazdasági bizottságának alelnöke kételkedett abban, hogy reálisak a kormány céljai: „Nagy Márton, a miniszterelnök csodaminisztere, a kormányfővel együtt bemondta a számokat: hogy ennyi lesz a bruttó minimálbér, annyi lesz a bruttó átlagkereset. Kérdezem én, ha ilyen álmok vannak a bérekről – mert ezek álmok szerintem –, s a magyar gazdaság úgy teljesít, ahogyan tavaly és idén, mi lesz az alapja ennek a bérnövekedésnek?”
