Az európai átlagnál több magyarnak csökkentek a bevételei tavaly

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. február 17.

Gazdaság

Egy felmérés szerint elsősorban azok jártak rosszul a járvánnyal, akik eleve kevesebbet kerestek.

Az európai válaszadók 35 százaléka jelezte azt, hogy 2020-ban csökkentek a bevételei, Magyarországon ez az arány 41 százalék volt - tájékoztatta az Intrum követeléskezelő vállalat novemberi felmérésének eredményeiről az MTI-t szerdán.

A közleményben megjegyezték: a jövedelem csökkenése európai szinten elsősorban azokat érinti, akiknek eleve alacsony a keresetük.

Az európai válaszadók 63 százaléknak nem változtak tavaly a bevételei, közülük viszont sokan attól tartanak, hogy hamarosan csökkenhet a jövedelmük.

A kisebb jövedelemből gazdálkodóknak több mint a fele meghúzta a nadrágszíjat, csökkentette a nem létfontosságú termékek vásárlását, 21 százalék a pandémia alatt plusz munkát vállalt, 16 százalék családjától kért kölcsönt, 9 százalék pedig banki hitelt vett fel - ismertette az Intrum.

A felmérés szerint 2019 óta jelentősen (67 százalékról 76-ra) nőtt Európa-szerte azon fogyasztóknak az aránya, akik vésztartalékot gyűjtenek a váratlan kiadások fedezésére. Nem változott azonban jelentősen azoknak az aránya, akik valamilyen konkrét célra spórolnak: enyhén csökkent például a lakásra spórolók aránya (20 százalékról 19-re), nőtt viszont azoknak a száma, akik nyugdíjcélra tesznek félre (30 százalékról 32-re).  

Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója kiemelte, hogy az utazásra sporlók aránya 39 százalékról 41-re nőtt, ami szerinte azt mutatja, hogy sokan remélik a korlátozások viszonylag gyors feloldását még a nyári turistaszezon előtt.

A követeléskezelő tavaly ősszel mintegy 24 ezer embert kérdezett meg Európa 24 országában arról, hogy érintette anyagi helyzetüket a COVID-19 járvány, a lezárások és az azt követő recesszió.

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.