Az európai átlagnál több magyarnak csökkentek a bevételei tavaly

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. február 17.

Gazdaság

Egy felmérés szerint elsősorban azok jártak rosszul a járvánnyal, akik eleve kevesebbet kerestek.

Az európai válaszadók 35 százaléka jelezte azt, hogy 2020-ban csökkentek a bevételei, Magyarországon ez az arány 41 százalék volt - tájékoztatta az Intrum követeléskezelő vállalat novemberi felmérésének eredményeiről az MTI-t szerdán.

A közleményben megjegyezték: a jövedelem csökkenése európai szinten elsősorban azokat érinti, akiknek eleve alacsony a keresetük.

Az európai válaszadók 63 százaléknak nem változtak tavaly a bevételei, közülük viszont sokan attól tartanak, hogy hamarosan csökkenhet a jövedelmük.

A kisebb jövedelemből gazdálkodóknak több mint a fele meghúzta a nadrágszíjat, csökkentette a nem létfontosságú termékek vásárlását, 21 százalék a pandémia alatt plusz munkát vállalt, 16 százalék családjától kért kölcsönt, 9 százalék pedig banki hitelt vett fel - ismertette az Intrum.

A felmérés szerint 2019 óta jelentősen (67 százalékról 76-ra) nőtt Európa-szerte azon fogyasztóknak az aránya, akik vésztartalékot gyűjtenek a váratlan kiadások fedezésére. Nem változott azonban jelentősen azoknak az aránya, akik valamilyen konkrét célra spórolnak: enyhén csökkent például a lakásra spórolók aránya (20 százalékról 19-re), nőtt viszont azoknak a száma, akik nyugdíjcélra tesznek félre (30 százalékról 32-re).  

Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója kiemelte, hogy az utazásra sporlók aránya 39 százalékról 41-re nőtt, ami szerinte azt mutatja, hogy sokan remélik a korlátozások viszonylag gyors feloldását még a nyári turistaszezon előtt.

A követeléskezelő tavaly ősszel mintegy 24 ezer embert kérdezett meg Európa 24 országában arról, hogy érintette anyagi helyzetüket a COVID-19 járvány, a lezárások és az azt követő recesszió.

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.