„Magyarországon véget ért az olcsó munkaerő kora, amit jól mutat, hogy hatalmas ütemben nőnek idehaza a fizetések” – indította a reggelt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Idők interjújában. Hozzátette, az év első hat hónapjában „a versenyszférában a bruttó és a nettó fizetések átlagosan 11 százalékkal nőttek, eközben a közszféra juttatásai a kormányzati béremelések nyomán átlagosan 14 százalékkal növekedtek. A rendszerváltozás óta eltelt majdnem harminc évben csak elvétve jegyezhettünk fel hasonló adatokat. Mindezt úgy, hogy soha annyian nem dolgoztak legális keretek között, mint most”. Egészen pontosan 4,42 millió embernek van legális munkája, és ehhez még Brüsszel segítsége sem kellett, dicsekedett Varga.
Hogy akkor mégis mitől ugrottak meg ilyen elképesztően a magyar fizetések? A megállapodásoknak, csakis a kormány által igen jól megkötött megállapodásoknak köszönhető az egész.
Tegyük ehhez hozzá a Pénzcentrum által közölt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) által publikált friss adatokat arról, hogyan alakultak az egyéni bérek és keresetek foglalkozások szerinti bontásban (2016-ra vonatkozóan). A lista elején a légiforgalom-irányítók állnak, de a top 10-be belefértek a pénzintézeti tevékenységet folytató egység vezetői, a miniszterek és államtitkárok, és előkelő helyen állnak az alternatív gyógymódot alkalmazók is.
Ha pedig a korcsoporti megoszlást nézzük, akkor a 20 év alattiak a top 15 legjobban kereső szakmák közül csak az „Informatikai és telekommunikációs tevékenységet folytató egység vezetőjeként” tudnak érvényesülni, ott is kevesen, a 61 év felettiek viszont szépen kaszálnak több szakmában is, például a „Pénzintézeti tevékenységet folytató egység vezetői”.
(Micsoda szerencse, hogy Matolcsy György éppen idén nyáron lett 62 éves.)
