Csődvédelmet kért a Tungsram

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. május 11.

Gazdaság

Az Eximbank mint hitelező inkasszót nyújtott be a cég számláira. 

Csődvédelmet kért a Tungsram, miután egyik banki hitelezője, az Eximbank inkasszót nyújtott be a számláira; a társaság a csődvédelemmel a működő- és fizetőképességét akarja megőrizni – közölte a cég szerdán az MTI-vel.

A Tungsram Operations Kft. hitelező partnere, az Eximbank Zrt. "törvény biztosította jogával élve" inkasszót nyújtott be szerdán a vállalat bankszámláira, vagyis minden, a már a bankszámlákon lévő és beérkező pénzforrással a pénzintézet rendelkezne. "A Tungsram tiszteletben tartja, hogy a bank ilyen módon érvényesíti jogos érdekeit" – olvasható a közleményben.

A Tungsram továbbra is a legfontosabbként kezeli "munkavállalói, vevői, beszállítói és a hatóságok felé vállalt kötelezettségeinek teljesítését", ezért a vállalat jogi és pénzügyi védelmet jelentő lépést tett, amely ezt az ellentétet feloldhatja: csődvédelmet kért.

A lépést a cég azzal indokolta, hogy "a vállalat a csődvédelem nyújtotta ernyő alatt továbbra is fizetni tudja a bért és az adókat, valamint végrehajthassa folyamatban lévő reorganizációját". A kényszerű lépésről a törvényi előírások szerint a dolgozókat, a szakszervezeteket, az üzemi tanácsokat és a bankokat is tájékoztatták.

Jörg Bauer elnök-vezérigazgató a tájékoztatóban jelezte: a vállalat vezetése mindent megtesz azért, hogy a csődvédelem alatt "egy rentábilis üzleti struktúrára való átállás alapján a vállalatot tovább működtesse". A cél nem változott az elmúlt hetekben kommunikált céloktól: kisebb, rugalmasabb, versenyképesebb cég létrehozása, amely innovatív üzletágaira koncentrál.

A cégvezető hangsúlyozta: a csődvédelem a közhiedelemmel ellentétben nem egy cég megszűnését, hanem éppen azt jelenti, hogy "megpróbáljuk a sikeres túlélését biztosítani". Nem tervezték ezt a lépést, de lehetőséget ad a társaságnak. A csődvédelem célja az újjászervezés, illetve az, hogy a Tungsram Operations Kft. a hitelezőivel megegyezzen – közölte.

A közlemény kitér arra is, hogy az eljárás lefolytatása iránti kérelem bíróságra benyújtását követő munkanapon a vállalat fizetési haladékot – fizetési moratóriumot – kap a tartozásaira. A fizetési moratórium egyebek között a munkabérre és a bérjellegű egyéb juttatásokra – mint a távolléti díj –, a végkielégítésre és az ezeket terhelő adókra, illetve más közterhekre nem vonatkozik, ezeket tehát a csődeljárás alatt is megfizetik.

A vállalat termelési, szolgáltatási, globális kereskedelmi tevékenységei az eljárás alatt folytatódnak. A cég reorganizációs szervezetet állít fel, amely a vagyonfelügyelő bevonásával fenntartható pénzügyi tervet dolgoz ki a reorganizációra és a hitelezőkkel történő megegyezésre.

Arra törekszik a cég, hogy a csődvédelem kezdetétől számított 90 napon belül megegyezzen a hitelezőivel. Ahhoz, hogy sikeresen végződjék az eljárás, "elengedhetetlen, hogy dolgozóink, vevőink, beszállítóink és partnereink bizalma töretlen maradjon a Tungsram iránt", ha ez megvan, akkor sikeres lehet az eljárás – idézi a közlemény Jörg Bauert. A cégvezető hangsúlyozta: a Tungsram egy történelmi, magyar márka, amely "az innováción alapuló, jövőorientált megújulás útján jár, amelyet együtt, összefogva meg tudunk őrizni".

A Tungsram április 27-én közölte, hogy megszünteti a hagyományos világítástechnikai termékek gyártását, ezért az év végéig 1600 dolgozóját elbocsátja. A tervezett létszámleépítés legnagyobbrészt a gyári dolgozókat érinti.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?