Egy fideszes város közbeszerzésein egy cég 556-szor indult és nyert

  • narancs.hu
  • 2023. február 8.

Gazdaság

Mészáros Lőrinc cégei pedig a hazai közbeszerzések értékének 12 százalékát vitték el tavaly. 

Van egy 2010 óta stabilan fideszes vezetésű önkormányzat, amelynek közbeszerzésein egy cég 556 alkalommal indult és nyert – írja a 444.hu a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) frissen közzétett elemzései alapján. 

Az elemzésben ugyan anonimizálták az adatokat, azaz nem árulták el a konkrét szereplőket, de kiderül belőle, hogy

a 2010 óta fideszes önkormányzatnál három cég szinte mindig nyer, az egyik 556 közbeszerzési pályázaton indult, amit a város írt ki, és mindegyiket megnyerte,

egy második cég 598 pályázatot nyert, és csak 7 alkalommal vesztett. A harmadik 297 pályázatot nyert, és kétszer vesztett. 

Az összes közbeszerzést vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy beazonosítható politikai kapcsolat nélkül 0,52 esélypontja van egy mezei pályázónak Magyarországon, hogy meg tudjon nyerni egy közbeszerzést. Az esélypontot úgy számolták ki, hogy elosztották az egyes cégek győztes és vesztes pályázataik számát egymással. A fenti három cég viszont 557 és 87,43 illetve 148,7 pont eséllyel győz, ha elindul az adott város valamelyik közbeszerzésén.

A kutatók már korábban is vizsgálták, hogy a magyarországi közbeszerzések között milyen magas az olyan kiírások aránya, amelyekre csak egyetlen cég jelentkezett, ezek ugyanis magas korrupciós kockázatú pályázatoknak számítanak, mert gyanús, hogy eleve egy cégre írták ki őket, hiszen nincs verseny. Az elemzés szerint

2005-ben volt a legjobb a helyzet, 2017 óta azonban egyre nőtt a korrupciós kockázattal terhelt közbeszerzések száma.

Azt is kimutatták, hogy 2005-ben még nem volt érdemi különbség a pályázók száma és az elnyerhető pénz forrása között, majd 2010-15 között egyre inkább az EU-s pályázatokra volt jellemző, hogy kevesebb cég jelentkezett a kiírásokra – a 444.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy ez volt Simicska Lajos cégeinek a legsikeresebb időszaka is. 2020 óta azonban nőni kezdett a tisztának tűnő, igazi versenyt hozó kiírások aránya az EU-s pályázatok esetében, amit a lap a brüsszeli nyomásgyakorlásnak tud be. A sokszereplős kiírások egyre ritkábbak, ha a pénzt a magyar állam egyedül adja. Vagyis a korrupciós kockázat áttevődött a nemzeti forrású kiírásokra.

Kimutatták azt is, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei egyre több közbeszerzésben lettek érdekeltek 2015 óta, lassan pedig az összes hazai közbeszerzés 0,8 százalékát nyeri a felcsúti milliárdos valamelyik cége, igaz, a győztes pályázatok értéke tekintetében 2021-ben volt Mészáros a csúcson, amikor a teljes közbeszerzéseken kiosztott összeg mintegy 16 százalékát vitték el a cégei, tavaly ez az arány majdnem 12 százalékra mérséklődött.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.