Az adatszolgáltatási rendszer idén július 1-től lépett életbe. Lényege, hogy a büféknek, éttermeknek, cukrászdáknak, kávézóknak, italboltoknak, bároknak, szórakozóhelyeknek, gyorséttermeknek valós időben kell adatot szolgáltatniuk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak (NTAK) arról, hogy miből mennyit adtak el. Ez a szabályozás – részben az értelmetlensége kiváltotta felháborodás miatt –annyiban módosult, hogy a fenti időpontban a 100 millió és ennél nagyobb nettó árbevétellel rendelkező üzletetek számára tették kötelezővé, a kisebb vállalkozásoknak csak jövő január 1-jétől kell a szabályozásnak eleget tenni.
Nem szolgáltat adatot
Gaál Zoltán szolnoki vendéglős figyelemfelkeltő Facebook-poszttal jelezte még július végén, hogy számára elfogadhatatlan a jelentési kötelezettség. Vendégeinek szóló tájékoztatásában azt írja, ez a világon egyedülálló rendszer, nem a vendéglátósok, nem Soros és nem Brüsszel tehet róla. Majd felsorolja, milyen és hány jelentést kell tenni egyetlen kiszolgálás alkalmával, s éppen ezért elnézést kér az emiatt hosszabb várakozási időért, vendégei türelmét kérve.
A szolnoki vendéglős 45 éve dolgozik a szakmában, több éve oktat és vizsgáztat, pályáját „alulról kezdte”, és ma már a Pikoló Kft. tulajdonosaként, 34 éve vezeti a Dreher Éttermet a Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelyén. Lapunknak elmondta, nem harcolni akar, mert nem szolgáltat adatot, inkább ezzel a bejegyzéssel jelzi, hogy nagyon el van keseredve, mert mindent átgondolt és megvizsgált, hogyan tudna megfelelni az új kötelezettségnek, de kivitelezhetetlennek tartja. Abban reménykedik, hogy rövid időn belül megbukik ez a szabályozás, ahogy megbukott az is, amikor a vendéglátósokat napi standolásra kötelezték. Felháborítja, hogy ilyen pluszterhet kell vállalni, amikor egyetlen online pénztárgép elegendő adatot szolgáltat. „Ennek a száma ki van helyezve az üzletben, jól látható helyen, a statisztikai hivatalhoz is be van jelentve. Ha ellenőrizni akarják, akkor beütik egy laptopon ezt a kódot, és rögtön látni, hogy a vendég ki lett-e szolgálva, kapott-e nyugtát, mivel fizetett és így tovább”– magyarázta. A valós időben történő adatszolgáltatás egy újabb számítógépes felületen történik, és ehhez persze másik hardver is kell. Elmondása szerint egy külön munkaerő is, ezek mind pluszköltséget jelentenek az étteremvezetőnek.
Nem tud a valósághoz alkalmazkodni
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) felületén ugyan van ingyenesen letölthető adatszolgáltató szoftver – melyről időközben kiderült, hogy nem mindenkinek ingyenes, csak bizonyos bevételig (50 millió forintig) használható ingyen –, de nem működik tökéletesen. Hibáirt az étterem adminisztrátora mutatta be. „Még a szabályozás életbe lépése előtt, tesztelés gyanánt, feltöltöttem adatokkal az ingyenes szoftvert, és letöltöttem az applikációt saját telefonomra, hogy lássam, hogyan működne Android rendszerben és számítógépen. Az első dolog, ami rögtön kibukott, hogy a kiszállítást nem tudja kezelni, csak az éttermi fogyasztást. Telefonon hiába állítottam be minden egyes tétel előtt, hogy elvitelre viszed, a végén mégsem elvitelként kezelte. Asztali számítógépen működött csak. Feltettem a kérdést, hogy lehet, hogy ezt Android rendszerben nem tudom kezelni, de választ azóta sem kaptam” – mondta a dolgozó. „A másik probléma pedig, hogy nem alkalmazkodik a valósághoz. Ugyanis a valós időben történő adatszolgáltatás nehézkes azokban az esetekben, amikor a vendég rendelés után meggondolja magát. Eredetileg üveges gyömbér üdítőitalt kért, majd egyszer csak szól, hogy inkább dobozos kólát kérne. De az adatot ekkor már rögzítettük” – folytatta.
A módosítás időt és figyelmet von el. Az említett hibák azért fontosak, mert a vendéglátásban egyféle ételt többféle áron értékesítenek, attól függően például, hogy hol fogyasztják, vagy milyen a csomagolása. „Egy 60 literes lábosban főzött sertéspörköltből nyolcféle áron tudunk értékesíteni” – említett egy példát Gaál Zoltán, hogy érzékeltesse, a szerteágazó kiszolgálást ezzel a szoftverrel kezelni bonyolult folyamat.
Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisváros étteremvezetője használja a szoftvert, és teljesen egyetért Gaál Zoltánnal. „Felkészült adószakértőnek kell lenni, hogy a valóságnak megfelelően tudjunk adatot szolgáltatni. Ugyanis, amikor a vendég kikér egy kávét, 5%-os áfatételként kell rögzíteni. Igen ám, de ha meggondolja magát és mégis kivinné az üzletből a kávéját, akkor már 27%-os az áfája, ha pedig még tejszínhabot is kér rá, ügyelnünk kell, hogy a tejtermékek 18%-os áfája se maradjon le” – magyarázta a vendéglátós. De ugyanilyen bonyolult, amikor a vendég a menüjéből csak a levest fogyasztja az étteremben, a második fogást elviszi, vagy ennek egy részét megeszi, a másikat becsomagoltatja. „Ezekben az esetekben folyamatos módosításra van szükség, amire sem a vendégnek, sem a vendéglősnek nincs ideje. Változtatások nélkül is 5-6 perccel több a kiszolgálás az adatszolgáltatás miatt, a tizedik vendégnél már 50 perccel is számolhatunk” – mondta a kisvárosi étteremvezető. Közel félmillió forintot fordított arra önerőből, hogy meg tudjon felelni az adatszolgáltatási kötelezettségnek. Az ingyenes szoftver nála sem működött jól, így havi 8000 forintért szoftvert bérel gépenként. A szabályozást teljesen értelmetlennek tartja, és egyetlen okot lát csak rá; „felmérnek bennünket, hogy ki a legígéretesebb, akire aztán bizonyos érdekkörök ráteszik a kezüket, a kicsiket pedig ellehetetlenítik” – összegezte.
Ez a nézet az Elutasítjuk az NTAK rendszert nevű Facebook-csoportban is felbukkant már. Ebben a csoportban tömörülnek és hangoztatják véleményüket azok a vendéglátósok, akik nem értenek egyet az adatszolgáltatási kötelezettséggel. Aláírásgyűjtést is indítottak.
„Ennél jobban hova fehérítsünk ki?”
Korábbi sajtóhírekből kiderült, a szabályozásra azért volt szükség, hogy kifehérítsék a vendéglátó ágazatot, valamint ezzel a szolgáltatók is többlet információkhoz jutnak. „Ennél jobban már hova fehérítsünk ki?” – mutatott Gaál Zoltán az online pénztárgépére. Véleménye szerint a 2008-as gazdasági válságig volt tapasztalható negatív feltöltődés a szakmában. Akkor bárki éttermet, vendéglátóhelyet nyithatott és „mentek ezek a lehúzások”. „Elterjedt az a nézet, hogy a vendéglősöknek a bőre alatt is pénz van” – jegyezte meg. A vállalkozások számára nyújtandó többletinformációval kapcsolatban levelet írt az MTÜ-nek. Arra volt kíváncsi, mikorra várhatók az adatokból megállapított következtetések, hogy ezek birtokában tervezni tudjanak. Július 4-én elküldött levelére, egy hét után jött válasz e-mail; megköszönték az érdeklődését, és azt ígérték, hogy kérdését az illetékes szakterület részére továbbítják, majd egy újabb hét múlva megint megköszönték megkeresését. „Őskáosz van!” - jegyezte meg Gaál Zoltán. Hozzátette, trendeket minden vendéglátós ismeri. Azt is elmondta, valamennyi, az adatszolgáltatással kapcsolatos tanfolyamon és előadáson részt vett, de direktben kérdezni nem lehetett.
Hogy újra húzóágazat legyen
Lapunk is megkereste a Magyar Turisztikai Ügynökséget; a vendéglátósok konkrét panaszai mellett arra voltunk kíváncsiak, mit szólnak ahhoz, hogy az adatszolgáltatás egyesek szerint egyfajta felmérés, ami után akár fel is vásárolhatnak egy vállalkozást. Válaszukban azt írták, a turizmus adja a hazai GDP 13%-át, ezen belül a vendéglátás az ágazat teljesítményének kétharmadát. Úgy fogalmaztak: az NTAK döntéstámogató rendszer, amely valós időben teszi láthatóvá a turisztikai szempontból jelentős ágazati mutatókat, többek között a vendéglátás statisztikai adatait. Ez azért jó, mert a gazdaság kifehérítése mellett az adatok felhasználásával hatékonyabban működik az ágazatirányítás, a turizmus gyorsabban reagál a világban végbemenő változásokra, növelve ezzel a magyar vállalkozások versenyképességét. Létrehoztak egy NTAK iránytű oldalt, ahol lekérdezhetik például a vendégforgalmi és külpiaci információkat is a szolgáltatók. Ez segíti őket, hogy üzleti terveiket ne becslések alapján, hanem pontos információk ismeretében tudják elkészíteni.
Írtunk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) is. Levelükben, melyet Horváth Vilmos, az MKIK Turisztikai Kollégiumának elnöke írt alá, azt írták, hogy a 2019-ben bevezetett kormányrendelet, amely a NTAK felállításáról és a hazai szálláshelyszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségéről rendelkezik, stratégia célja az volt, hogy az MTÜ irányítása alatt a piaci szereplők adminisztrációs- és adóterheinek csökkentésével, célzott turizmusfejlesztési támogatások segítségével duplájára növeljék a hazai vendégéjszakák számát, melyet az MKIK is támogatott. „A vendéglátóhelyek és turisztikai attrakciók adatszolgáltatási kötelezettsége viszont egyelőre Európában példa nélküli, úttörők lehetünk annak bevezetésével” – hangsúlyozták válaszukban. Az NTAK bővítését az MKIK nem tartotta időszerűnek, mert a koronavírus és a háború okozta energiaválság miatt a szektor tartalékai kimerültek, és vállalkozói megkeresésre a kamara halasztást javasolt a döntéshozóknak. „A vállalkozások segítése érdekében az MKIK a területi kamarákkal együttműködve lehetőséget biztosított a MTÜ-nek, hogy bemutassa az NTAK-ba történő regisztráció menetét, illetve az ingyenes VENDÉGEM Vendéglátás és VENDÉGEM Attrakció szoftvert” – írták. Az anyagi terhek miatt a vendéglátóegységek esetében javasolták a szakaszos bevezetést. „A kormányzati szándékkal egyetértve a vállalkozások nehéz helyzetét figyelembe véve, a kamara a döntéshozóktól azt várja, hogy a mostani tapasztalatok birtokában szükség esetén kellő bölcsességgel mernek majd az adatszolgáltatás jelenlegi szabályaihoz korrekciós céllal hozzányúlni” – válaszolták. Levelüket azzal zárták: mindenki közös érdeke, hogy a magyar turizmus és vendéglátás versenyképes és újra a gazdaság húzóágazata legyen.
A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarát is megkerestük, ugyanis ennek Gaál Zoltán is tagja, a Szolgáltatási Tagozat elnöke. Levelükben szinte ugyanazt válaszolták, mint az Iparkamara, hozzátéve, van tudomásuk róla, az ingyenes szoftver nem működik a vendéglátás minden területén, azt a vállalkozás számára csak jelentős kiadással járó szoftver biztosítja.
Gaál Zoltán szerint egyébként a gazdaságot nem ez a „kifehérítés” fogja megoldani, a vendéglátós szakmában ráadásul az adatszolgáltatásnál égetőbb problémák vannak. Például 200 ezer ember hiányzik a szektorból, nincs utánpótlás, mert a képzések után nagyon kevesen maradnak a vendéglátásban. Egy másik étteremvezető pedig azt mondta, alig kapnak kormányzati segítséget, a rezsicsökkentés csökkentése miatti árrobbanást mindenki egyedül oldja meg, az infláció olyan mértékű, hogy már nem építheti be az áraiba, a munkaerőhiány miatt napi 14 órákat dolgozik cégvezetőként heti hat napon. „Itt ez a csodás NTAK! Felesleges de nagyon és hihetetlenül belassítja a kiszolgálást, amiért persze minket szidnak a vendégek, mintha csak mi akartuk volna!” – tette hozzá.
