Ha Oroszország valóban egy évig életben tartja az Európai Unióból érkező szállítmányokra két hete elrendelt behozatali tilalmat, az a közösség belső piacán is jelentős átrendeződésekkel járhat. A 2014. augusztus 6-án elfogadott orosz elnöki határozat értelmében az Orosz Föderáció behozatali tilalmat rendelt el bizonyos, az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából származó mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekre. A határozat a kiadás napjától egy évig érvényes, de az orosz belpiaci helyzet függvényében változhat. A határozat alapján tilos a friss, hűtött vagy fagyasztott marha-, sertés- és baromfihús, egyes húskészítmények, a hal, rák és más tengeri eredetű termékek, a tej és tejtermékek, a friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség és gyümölcs bevitele Oroszországba. Nem érinti a magyar exportban az embargó az élőállat-, a gabona- és olajosmag-kivitelt, a vetőmagokat, a liszteket, a borokat és szeszes italokat, a dísznövényeket és a fűszereket, a sertés- és baromfizsírt, húskonzerveket, zöldség- és gyümölcskonzerveket, zöldség- és gyümölcsleveket, ásványvizeket és takarmányokat, amelyekből nagyobb mennyiséget exportálunk Oroszországba.
„Csak egy százalék”
A hazai Földművelésügyi Minisztérium hivatalos álláspontja szerint „a tilalom az egész Európai Unióra érvényes, amely összesen mintegy 11,7 milliárd euró összértékben exportált mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket az Orosz Föderációba 2013-ban, s ennek elhelyezéséről az Európai Uniónak gondoskodnia kell. Az Európai Unió közös agrárpolitikája keretében a mezőgazdasági válságok esetére tartalékot képez, amely rendkívüli piaci zavarok esetén felhasználható. Az orosz lépések nyomán megvan a lehetőség uniós szintű válságkezelési intézkedések bevezetésére, a várható belső piaci feszültségek megelőzésére, illetve kezelésére, akár sürgősségi eljárásban is. Az intézkedések konkrét tartalmára az Európai Bizottság jogosult javaslatot tenni.” A közlemény ehhez hozzáteszi azt is, hogy „a tiltólistán szereplő termékek a 2013-as és a 2014-es adatok alapján az Oroszországba irányuló agrárexportunknak csak kisebb hányadát, kevesebb mint 30 százalékát adják, ami a teljes magyar agrárexportnak csak 1 százaléka”.
A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint egyébként a teljes magyar élelmiszerexport Oroszországba 2012-ben 740,5 milliárd forint volt, 2013-ban 752,7 milliárd. Könnyű kiszámolni, hogy ezek szerint az embargó hatására bekövetkező közvetlen exportbevételi kiesés 220-250 milliárd forint körül alakulhat, ami a teljes, javarészt az EU-ba irányuló kivitelünkhöz (2013-ban 8,1 milliárd euró, kb. 2400 milliárd forint) képest valóban nem jelentős tétel.
Visszamondják
Ám az ágazati szakemberek szerint az orosz korlátozással kapcsolatos kormányzati optimizmus ingatag alapzatra épül. Ferencz Tamás, a német–magyar tulajdonú Union Fruct Kft. üzletkötője szerint a néhány évvel ezelőtti spanyol uborkabotrány összes hozadéka köszönhet vissza – csak éppen jóval nagyobb mértékben és hosszabb időn át. Emlékezetes: 2011 májusának közepén Európa több országában hasmenésjárvány tört ki, amelynek okozójaként egy hamburgi laboratórium a Spanyolországból érkezett uborkaszállítmányok egyikét jelölte meg. Erre válaszul Németország teljes importstopot rendelt el a termékre, amelyhez később több más ország is csatlakozott. A magyar termelőket az intézkedés elvileg alig érintette volna, ám a „beszorult” nyugati piacokról hirtelen óriási mennyiségű áru érkezett a hazai piacokra. Emiatt termelőink áruja szinte egyik napról a másikra folyamatosan veszített értékéből – hogy végül az előző évi időarányos érték 40 százalékánál álljon meg július végére. Ferencz Tamás lapunknak elmondta: a kialakult helyzetre tekintettel „vis maiorra” hivatkozva sorra mondják vissza szállítási szerződéseiket külföldi, elsősorban uniós partnereik. „Nyilvánvalóan arra játszanak, hogy itt nagy áresés lesz, dömpingviszonyokkal.”
Véleményét erőteljesen alátámasztja az éppen beérésben levő magyar alma helyzete is. Nem kegyes a sors gazdáikkal: éppen e súlyos piaci helyzetben küld nekik évtizede nem tapasztalt bő termést. Az előzetes várakozások szerint 800 ezer tonnát szüretelhetnek a hazai termelők a fákról. Ennek azonban alig 12-15 százaléka fogy el magasabb áron, étkezési almaként akár hazai, akár külföldi piacokon, a termés négyötöde a léfeldolgozókba, sűrítőkbe kerül. A jelenleg működő öt nagy feldolgozó cég közül hármat felhívtunk, s mindenhonnan borúlátó jövőképet kaptunk. Az idei évre egyrészt áthúzódott a szektorban nagyhatalomnak számító Lengyelország éves tavalyi készletének csaknem fele, most pedig jött az orosz embargó – az árak mára szinte követhetetlenül esnek. A süllyedés a tavalyi év azonos időszakához képest 35-40 százalékos. A Földművelésügyi Minisztérium mindenesetre előterjesztést készít az almatermesztők megsegítésére. A földművelésügyi tárca olyan javaslattal kíván élni, amely elősegítené, hogy a termés egyharmadát kivonja a forgalomból – ezt hívják a szakmában „le nem szedési támogatásnak”.
Nehéz helyzetben vannak a húsosok is. A két legnagyobb hazai szállító, a Pick Szeged és a Master Good már a korábban állategészségügyi okokból elrendelt szállítási korlátozások miatt is milliárdokat vesztett. Az ottani állat- és növény-egészségügyi felügyelet, a Roszszelhoznadzor már május 14-én átmenetileg megtiltotta a magyar húsipari termékek bevitelét. (Ezt a szervezetet eddig szinte politikai erőként használta az orosz kormányzat a renitens volt tagországok, például Ukrajna, Grúzia, Moldova, Belorusszia, Lettország és Tádzsikisztán megrendszabályozására. Grúzia esetében például éppen egy Moszkva számára kedvező választási eredmény nyomán függesztették fel az ország boraira korábban elrendelt teljes körű importtilalmat.) Akkor Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára úgy nyilatkozott: a helyzet egy-másfél hónapon belül normalizálódhat. Az újabb embargó azonban erőteljesebben mélyítette a már amúgy is exportválságban levő cégek helyzetét. A Pick Szeged lapunknak küldött közlése szerint a májusi tilalom előtt a Pick igyekezett minél többet megtenni annak érdekében, hogy megfeleljen az oroszországi elvárásoknak. 2013-ban 64 milliárd forint volt a cég árbevétele, és ennek 70 százaléka származott az oroszországi exportból, így tehát akár 40-45 milliárd forintról is szólhat a mostani korlátozás. De ha az egész Pick-csoportot nézzük, amibe az alsómocsoládi, a vámospércsi és a szegedi egységek is beletartoznak, akkor akár 200 milliárd forintnyi bevétel sorsa is kérdéses lehet.
A helyzetet bonyolítja, hogy számos magyar cég közvetett úton jut el termékeivel az orosz piacra. Eladnak például magyar mézet német vállalkozásnak, amelyet az olyan termékhez használ fel, amire most kiterjed a korlátozás hatálya. Egy darabig tehát ez a méz nem kell, itt ragad belföldön. Esik a hazai felvásárlási ár, kitör a mézháború is. Meg a tejháború, meg a felvágottháború, meg a minden-háború.
Megmozdult a fantázia
A történet kifutása nagyjából ez lehet. A már említett 11,7 milliárd eurós uniós élelmiszer-kivitel 45-50 százalékát érinti az orosz korlátozás. E tételben van olyan, aminek a gyártását el lehet húzni, esetleg a tárolását hosszabb távon megoldani, de a zömük – és ebben kétségkívül kemény a keleti óriás szankciója – már beérett zöldség és gyümölcs, frissen betárolt, szállításra kész sertés- és baromfihús, tej és tejtermék. Az orosz csapás tehát az uniós termelés „lágy pontjaira” irányult, és ha valóban egy évig fennmarad, annak mind a hazai fogyasztók, mind a termelő cégek érezhetik majd a hatását – igaz, teljesen ellenkező előjellel. Kenéz András, az egyik legnagyobb, több áruházláncnak is szállító magyarországi beszerző és továbbértékesítő cég üzletkötője lapunknak elmondta: alig telt el néhány óra az orosz embargó hivatalos bejelentése után, néhány külföldi partnerük azonnal jelezte, szívesen tárgyalnának nagy mennyiségű termékek (főként gyümölcs, felvágott, tejipari áruk, darabolt hús) különlegesen kedvező árú magyarországi szállításáról. Magyarán már most megmozdult a kereskedők fantáziája. Akad olyan becslés, amely szerint az orosz tilalmak a hazai élelmiszerárszint akár 20-25 százalékos csökkenését is előidézhetik – de csak rövid távon, mert utána új helyzet lesz.
Addig ugyanis az amúgy is kemény versennyel küszködő magyar termelők és feldolgozók közül nem kevesen nagyon könnyen tönkremehetnek. A hazai agrárminisztérium sietve akcióba lépett, érzékeltetendő, milyen eszközökkel is próbálnak majd a várható dömpingben a hazai termelés segítségére sietni. Néhány napja 24 rajtaütésszerű ellenőrzést tartottak az ország több megyéjében a külföldi UHT tejeket forgalmazó nagykereskedőknél és áruházláncoknál a Nébih és a kormányhivatalok élelmiszer-biztonsági ellenőrei. A hivatalos közlés szerint „a razziára az országos főállatorvos által elrendelt kiemelt ellenőrzés-sorozat részeként került sor. A forgalmi korlátozás alá vont tételek értéke eléri a 4 millió forintot. Az eljárásban több mint 37 ezer liter cseh és szlovák UHT tej forgalmi korlátozását rendelték el a szakemberek. Az eljárást egy esetben a termék nem megfelelő jelölése, a többinél pedig a nem megfelelő nyomonkövetési dokumentumok miatt kezdeményezték az ellenőrök.”
Magyarországon a legális élelmiszer-forgalom összege nagyjából háromezer-milliárd forint. Ha a jövendölt áresés (az általános dömping) bekövetkezik, a kiesés elérheti az 500-600 milliárd forintot. A razzia 4 millió forintját ehhez kell mérni. Egy komolyabb tételű importözön ellen a magyar hatóságoknak sem jogi eszközük, sem ellenőrzési bázisuk nincs elegendő. Egyetlen örömhír: az a félezer milliárd legalább a magyar fogyasztó zsebében marad. Egyelőre.
