Felfoghatatlan összeget költ a kormány a Millenáris park felújítására

  • narancs.hu
  • 2017. július 25.

Gazdaság

A 17 milliárdos gigaberuházás az évtized legnagyobb parkfejlesztése.

A napokban jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Millenáris park bővítésének megkezdését, amely a jelenlegi számok alapján is az elmúlt évtized legnagyobb parkfejlesztésének tűnik.

A történet persze már most gyanús; hogy pontosan mi kerül 17 milliárd forintba a 2,5 hektáros park kialakításában, annak az Index próbált utánajárni.

Az első sarkalatos kérdés: hogyan lehet a projekt tervezett költsége ennyi, miközben a hasonló nagyságú Széll Kálmán tér 5,3 milliárdba került felújítással, vágányrekonstrukcióval, térkövezéssel együtt. A park alá tervezett mélygarázs hasonló nagyságú, mint a József nádor téri mélygarázs, melyet 3 milliárdból építenek meg. Ha ezt összegezzük és még hozzáadjuk az épületbontás 2 milliárdra becsült költségét, akkor is összesen 10 milliárd forintnál járunk.

Az Index kérdésére Halmai Zoltán, a projektet felügyelő Millenáris Szélkapu Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: az összköltség egynegyedéből fedezték a 2016 végéig tartó előkészítési munkákat, a hátralévő részből pedig két tételt emelt ki: a 10,6 milliárdos építőipari kivitelezést, valamint a 2 milliárd forintba kerülő kertészeti munkát.

Ezt hasonlította össze a lap a HÉFTA Elemző Központ költséghaszon-elemzésével, amelyből kiderül, hogy térfelszín alatti építményekre, a főleg betonból épülő, 500 férőhelyes mélygarázsra, valamint a Fény utca–Kis Rókus utca közúti alagútra 5,7 milliárd forintot, a térfelszín fölötti építményekre pedig 1,5 milliárd forintot költenek. Az összes építési költség, azaz a 7,2 milliárd forint mellett eltörpül a parképítésre szánt 2,8 milliárd, és a zöldfal (egy fémszerkezetre növényeket futtatnak fel) 700 millió forintja. Egyéb felszíni munkákra még 1,2 milliárdot, a régi Millenáris felújítására pedig 400 milliót szánnak. További érdekesség, hogy a 17 milliárdos összköltségben nincs benne az a 4 milliárd forint, amit a beruházáshoz szükséges ingatlanszerzésre fordítottak.

Környezetvédők szerint indokolatlan a mélygarázs építése, hiszen a környéken lévő bevásárlóközpontokban két nagy mélygarázs van, és kiváló a tömegközlekedés. További aggodalomra ad okot, hogy a mélygarázs akadályozza a nagyobb fák ültetését a vékony talajréteg miatt. Az is kérdéses, hogy miért szükséges alagút a park alá, hiszen bár a park éjszaka be lesz zárva, akkor nincs nagy gyalogos forgalom, és a parkot akár megkerülni is lehet.

Az atlatszo.hu értesülése szerint a miniszterelnök vejével üzletelő Paár Attila cége, a West Hungária Bau egy másik céggel közösen alakítja ki a budai bevásárlóközpont melletti létesítményeket és a közparkot. A cégnek ez már a sokadik milliárdos állami megbízása. Leghíresebb és legfrissebb alkotásuk a vizes-vb 3 milliárd forintos ugrótornya a Batthyány téren.

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Purcell zongorája

Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.

Az az űzött hang

„A csapat a Váladék nevű kocsmában gyűlt össze, hogy levonja a nap tanulságait”, olvassa fel színtelen hangon, hadarva A hosszú nap című tárcanovellájának első mondatát Tar Sándor valamikor 1993-ban. Hova sietett vajon? Vagy inkább honnan menekült? Semmi érzelem nincs a hangjában, és mégis zaklatottnak tűnik, talán a gyorsan eldarált szavak, a szinte fuldokló lélegzetvételei miatt. Hallgatni is felkavaró.

Az élet értelme

Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

Korszerűtlen elmélkedések

  • Zelei Dávid

„Valószínűleg nem vagyok regényíró; valószínűleg olyan esszéíró vagyok, akinek regényeket kell írnia, mert esszét írni nem tud”, nyilatkozta egyszer a portugál José Saramago. Magyarul eddig hiányzó regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet kézbe véve pedig minden eddiginél jobban mögé láthatunk e Nobel-díjasként azért álszerénynek ható kijelentés miértjének.

Körözik Putyint

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, a gyerekjogok oroszországi elnöki biztosa ellen. Mindkettőjükkel szemben az a megalapozott gyanú merült fel, hogy legkésőbb 2022. február 24-ét követően ők maguk adtak parancsot gyermekek kényszerdeportálására és kényszeradoptálására, illetve nem akadályozták meg alárendeltjei­ket ebben. Ez a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek számít.

Mindent és mindenkitől

Megkárosítva érzi magát és feljelentést tervez több olyan orosz állampolgár, aki magyar letelepedési kötvényt vásárolt a VolDan Investments Ltd. nevű közvetítőcégen keresztül.

„Még erős a magyar felhozatal”

Mi a helyzet a Trafóval a Sberbank csődje óta? Visszakapták-e a pénzüket? – kérdeztük az illetékestől. A beszélgetés során szó esett még arculatváltásról, színházi fenntarthatóságról, a független előadóművészek helyzetéről, egyáltalán a magyar kultúra kilátásairól.