Bár a magyar kormány a helyreállítási pénzekért az Európai Bizottság előtt vállalta a nyugdíjrendszer reformját, és ehhez szakértőket is felkért, az ígéret ellenére mégsem lesz változás – írja a Népszava.
Simonovits András közgazdász a lapnak nyilatkozva arról beszélt, hol az önkormányzati, hol a közeledő parlamenti választás az oka, hogy Orbán Viktor nem mer bevállalni egy, a 13. havi nyugdíj megszüntetéséhez hasonló rizikót. A lap azt követően kereste meg a szakembert, hogy a napokban kiderült, végre elkészült az a független szakértői jelentés, amely a kormány vállalásához kapcsolódik. Annak az uniós tagállamnak ugyanis, amelyik igényt tart a koronavírus-járvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállítására létrehozott alap forrásaira, különféle reformfeladatokat kell végrehajtania.
A magyar kormány is élt a lehetőséggel, elkészítette, és 2022 májusában be is nyújtotta a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet. Az Európai Bizottság elfogadta azt, így a pénzért cserébe a dokumentumban vállaltakat teljesíteni kell. A kilenc pont közül az egyik a Demográfia és köznevelés címet viseli, ez foglalkozik a nyugdíjreformmal, egészen pontosan a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának és megfelelésének javításával. A benyújtott tervben az áll: az Orbán-kormány „jogszabályt módosít”, törvényt alkot, amely „elősegíti a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságát, illetve megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségét”.
A vállalás szerint a kormány három szakaszban készíti ezt elő, hogy aztán a nyugdíjrendszert módosító jogszabály 2025. március 31-én hatályba lépjen. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a jogalkotási folyamatnak meg kellett volna kezdődnie.
A Pénzügyminisztérium közlése szerint azonban az Orbán-kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben.
A nyugdíjak értékállóságát megőrizi, a 13. havi nyugdíjakat kifizeti, és mint kiderült, az Európai Bizottság „nyomására” felkért szakértő javaslataival a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja. A nyugdíjrendszerben tehát semmilyen változás sem lesz, pedig – ahogy Simonovits András fogalmazott – uniós összevetésben páratlan, hogy fő szabályként 65 év alatt nem lehet nyugdíjba menni.
(Címlapképünk illusztráció)
