Hevesen is megakadályozták az akkuipari beruházást

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 30.

Gazdaság

Nem először fordul elő, hogy sikerül ezt a lakosságnak elérnie. 

A tízezer fős településen a kínai BYN Chemical magyarországi leányvállalata akkumulátorgyártáshoz szükséges oldószert gyártó üzem építene, erre azonban vélhetőn nem került sor. A vegyi üzem elleni masszív lakossági tiltakozás miatt Sveiczer Sándor polgármester először népszavazáson mérte volna meg az gyár támogatottságot, egy Facebook-bejegyzése azonban arról tanúskodik, hogy inkább kezdeményezi az N-metil-pirrolidon (NMP) nevű oldószer gyártásában világszerte piacvezető BYN Chemical magyar cégével kötött  előszerződés egyoldalú felmondását,illetve újabb befektetőről szóló egyeztetést kezdeményez – írja az economx.

Az új befektető kiválasztásánál kiemelt szempont, hogy munkahelyet teremtsen, valamint hosszú távú adóbevételt és támogatást nyújtson. A beruházást augusztus közepén, az önkormányzati választások után jelentette be Sveiczer Sándor, azután, hogy a kampányban még tagadta a cég betelepítésének tervét. 

Az NMP-t általában oldószerként használják különféle iparágakban. Veszélyes tulajdonságai miatt az Európai Bizottság (EB) 2018 áprilisában korlátozta felhasználását. Az akkumulátoripari szennyezéssel részletesen foglalkoztunk korábban

A lap emlékeztet, egy évvel ez előtt lakossági ellenállás miatt bukott el a szlovén Andrada terve, miszerint tízmilliárd forint értékben akkumulátor-újrahasznosító üzemet épít a Miskolc melletti Alsózsolcán. A cég végül úgy döntött, inkább Pest megyében építi fel, és már idén februárban el is indítja a termelést, mert a „a sóskúti telephely méretét és logisztikai adottságait tekintve még optimálisabb helyszínnek bizonyult”.

Sóskúton sem fogadták lelkesen az üzemet: aláírástgyűjtés nélkül érték el, hogy legyen népszavazás, ami május elején tartották volna, ez azonban elmaradt, mert a törvényszék nem hitelesítette a kérdést.  A sóskúti önkormányzat alkotmányossági felülvizsgálatot kezdeményezve az Alkotmánybírósághoz fordult, ezt panaszt visszautasították, arra hivatkozva, hogy önkormányzati képviselőtestület nem élhet alkotmányossági panasszal. Ezért Csernyák Péter alpolgármester magánszemélyként nyújtotta be a panaszt, amelynek sorsáról egyelőre nincs hír.

Témában írt cikkünket alább olvashatod. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.