Idén is drágultak a hazai ingatlanok, a luxus több száz milliónál kezdődik

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. augusztus 26.

Gazdaság

A magyar ingatlanpiacon 30 ezer forinttól 3 millió forintig terjed az ingatlanok négyzetméterára országos viszonylatban a Duna House adatai szerint, az első félévben a fővárosban az ingatlanok majdnem fele 1 millió forint feletti áron talált vevőre.

A tavalyinál országos átlagban 3 százalékkal, 1 millió forinttal költöttek többet a vevők otthonteremtésre az idén , míg Budapesten több mint 2 millió forinttal lett drágább átlagosan a lakásvásárlás. Benedikt Károlyt, a Duna House PR és elemzési vezetője elmondta, Magyarország egészét vizsgálva a tavalyinál egymillió forinttal drágábban, átlagosan 39,7 millió forintos áron keltek el az ingatlanok az idén, az átlagos országos négyzetméterár pedig 550 ezer forint felett alakult. Csak a fővárosi eladásokat alapul véve a lakások átlagára a 2022-es 55 millió forintról 57,2 millió forintra emelkedett, a fővárosi négyzetméter átlag pedig kevéssel meghaladja a 900 ezer forintot.

A Duna House adatai szerint az idén a legmagasabb áron értékesített ingatlan a fővárosi Andrássy úton található: a nagyon jó állapotú, 274 négyzetméteres, panorámás, 1800-as években épült házban lévő ingatlan luxus minőséget képvisel, amelyért 420 millió forintot adott az új tulajdonosa.

A Budapesten kívüli, vidéki területeken elkelt otthonok közül az ország negyedik legdrágábbjaként szerepel az a balatonfüredi, nagyon jó állapotú, szinte új lakás, amelyet a pandémia megjelenésének évében adtak át. A 172 négyzetméter alapterületű penthouse ingatlan nagyméretű terasszal és panorámával rendelkezik: a vásárló 1,8 millió forint feletti négyzetméterárat fizetett érte, összesen 319 millió forintot.

A fővárosi agglomeráció csúcstartója és a másik legnagyobb értékű vidéki ház Nagykovácsiban található, az örökpanorámás, nagyon jó állapotú, 230 négyzetméteres családi házért 310 millió forintot kért az eladó.

A vételárat jelentősen befolyásolja az ingatlan állapota, illetve az, hogy fel kell-e újítani. A hasznos alapterület mérete is kiemelt szempont az érdeklődők számára, így mind a nagyméretű, akár 450 négyzetméteres, illetve a jóval kisebb, 20 négyzetméter alatti lakóterű minigarzonok iránt is jelentős a kereslet. A Duna House tranzakciós adatai alapján az értékesített ingatlanok közel fele, 49 százaléka családi ház volt Magyarországon az idén, és az esetek 37 százalékában téglaépítésű lakásra szerződtek a vevők. Panellakást a vásárlók 15 százaléka választott.

A házgyári lakások között, végső eladási ár szempontjából, egy szentendrei, 77 négyzetméteres panel vezeti a sort, a jó állapotú ingatlanért 69 millió forintot, 896 ezer forintos négyzetméterárat fizettek. A fővárosi kerületek legdrágább panellakása egy XIII. kerületi, jó állapotú, 72 négyzetméteres lakás 67 millió forintért, 934 ezer forintos négyzetméteráron talált új tulajdonosra.

Négyzetméterenként a legmagasabb áron egy III. kerületi, 27 négyzetméteres, jó állapotú panellakás kelt el, amelyet 30 millió forintot vettek meg. Eközben Komlón egy felújítandó, 48 négyzetméteres panellakás már 7 millió forintért is kapható – írták.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.