Július 1-ig a Wizz Air nem hárítja át az utasokra az extraprofitadót

  • narancs.hu
  • 2022. június 15.

Gazdaság

De vélhetően emelkedni fognak a cég viteldíjai is.

A július 1-ig megvásárolt repülőjegyek esetében a Wizz Air nem hárítja át utasaira az extraprofitadó által okozott pénzügyi terheket – közölte kedden a légitársaság. Hozzátették, a magyar kormány által 2022. július 1-től hatályba lépő, a légitársaságokat is sújtó extraprofitadó minden valószínűség szerint érinti majd a jegyárakat.

A cég közleményében azt írja, hogy az extraprofitadó és az üzemanyagárak növekedése miatt a viteldíjak a jövőben várhatóan emelkedni fognak. De a repülőjegyárak dinamikusan változnak, így mint mindig, ezután is elsősorban a kereslet és a kínálat határozza meg azok alakulását. A Wizz Air úgy látja, hogy az utasonként számított adó bevezetése nem csak magasabb jegyárakat jelenthet, de a légitársaságokra rótt extra gazdasági teher tovább lassítja a régóta várt gazdasági fellendülést is. Hozzátették, hogy a légiközlekedési ágazat, jelentős veszteségeket szenvedett el a Covid-19 világjárvány során, és bevétele, illetve nyeresége várhatóan még hosszú ideig nem éri el a vírus kitörése előtti szintet.

Mint ismert, a Ryanaira már most beépítette az áraiba az extraprofitadót, minden jegy árát 3900 forinttal megnövelték, a társaság kemény stílusáról ismert vezérigazgatója, Michael O'Leary útszéli rablásnak minősítette a kormány intézkedését. O'Leary, miután Budapest Főváros Kormányhivatala Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezésére fogyasztóvédelmi eljárást indított a Ryanairrel szemben, egy interjúban hibbantnak, ostobának és idiótának minősítette az Orbán-kormány új miniszterét.

Bár a Wizz Air finomabban kommunikál, az áremelés az áremelés, kérdés, hogy a kormány a Wizz Air ellen is indít-e hasonló fogyasztóvédelmi eljárást.

(MTI)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.