Júniusi előrejelzésénél optimistábban látja a világgazdaság helyzetét az OECD

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. szeptember 16.

Gazdaság

"Csak" 4,5 százalékos visszaesést várnak 2020-ra.

Az OECD a korábbi, júniusi előrejelzéséhez képest kisebb globális gazdasági visszaeséssel számol, elsősorban amiatt, hogy az első hat hónapban a becsültnél jobban teljesített Kína és az Egyesült Államok a gazdaság élénkítését célzó óriási költségvetési kiadások hatására.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán közölt legújabb előrejelzésében az idei évre 4,5 százalékos gazdasági visszaesést vár a júniusban becsült 6 százalékos esés helyett, a jövő évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését ugyanakkor 5,2 százalékról 5 százalékra fogta vissza.

A globális GDP tavaly 2,6 százalékkal nőtt .

Az OECD legfrissebb jelentése szerint az Egyesült Államok hazai összterméke idén 3,8 százalékkal csökken a júniusban várt 7,3 százalék helyett. A jövő évi növekedési kilátást , 4,1 százalékról 4 százalékra változtatta a párizsi székhelyű szervezet.

Az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye tavaly 1,5 százalékkal bővült.

Kína gazdasága a júniusban várt 2,6 százalékos csökkenés helyett 1,8 százalékkal nő az idén, míg a jövő évre vonatkozó bővülési várakozást 6,8 százalékról 8 százalékra változtatták a jelentés összeállítói.

Kína GDP-je 2019-ben 6,1 százalékkal emelkedett.

Az euróövezet idei gazdasági visszaesésével kapcsolatos becslést 9,1 százalékról 7,9 százalékra mérsékelte az OECD, eközben a jövő évi várható bővülési ütemet 6,5 százalékról 5,1 százalékra rontotta.

Az euróövezet gazdasága tavaly 1,3 százalékkal nőtt.

Németország gazdasági zsugorodása is kisebb lehet az idén az eddig vártnál. A júniusban becsült 6,6 százaléknál szerényebben, 5,4 százalékkal csökkenhet a gazdaság idei teljesítménye, a jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzést ugyanakkor 5,8 százalékról 4,6 százalékra változtatta az OECD.

A német GDP tavaly 0,6 százalékkal nőtt.

Az OECD Oroszország idei GDP-csökkenésével kapcsolatos várakozását 8 százalékról 7,3 százalékra mérsékelte, miközben a jövő évi növekedési kilátást 6 százalékról 5 százalékra rontotta.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.