2020. márciusában a bruttó átlagkereset 400 400 forint volt, 9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss elemzésésében. 2020. január-márciusi időszakában a bruttó átlagkereset 384 200, a nettó átlagkereset 255 500 forint volt, mindkettő 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot még csak részben érintették, így a hatása az adatokban csupán részlegesen jelenik meg a KSH szerint, ami azért is érdekes, mert a hivatal tegnap közölt jelentése szerint 2020 áprilisáig jelentősen csökkent a foglalkoztatottság.
136 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma
Közel 4 százalékosra nőtt a munkanélküliség. 56 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat. A 2020. február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer fő volt.
A KSH elemzése szerint 2020 márciusában,
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 400 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 400 forint volt,
- A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 700 forintot ért el,
- A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 9,0 százalékkal nőtt,
- A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – ennél nagyobb mértékben, 9,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest,
- A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 366 100 forintra becsülhető, ami 7,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban,
Ha a 2020 január és március közötti időszakát nézzük akkor,
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 384 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 393 900 forint volt,
- A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 255 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 264 000 forintot ért el,
- A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest,
- A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (682 300 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (250 200 forint),
- A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 419 800, a nők esetében 349 200 forintot ért el, ez a férfiaknál 9,0, a nőknél 9,1 százalékos növekedést jelent egy év alatt,
- A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 282 400, a 25–54 évesek esetében 400 700, az 54 év felettieknél pedig 368 800 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 4,8, 9,2, illetve 7,6% volt az előző év azonos időszakához képest,
- A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 358 400 forintra becsülhető, ami 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban,
- A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 4,3 százalékos növekedése mellett.
| ||
A beruházások megérezték a pandémiát
2020 első negyedévében megtört a nemzetgazdasági beruházások hosszabb ideje tartó bővülése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 1,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakához képest. Ebben az uniós források csökkenő felhasználása is szerepet játszott. A nemzetgazdaság egészére jellemző mérséklődés ellenére néhány területen – többek között az egészségügyben és a kommunikáció esetében – jelentősen nőttek a tárgyieszköz-felhalmozások.
- Az első negyedévben a nemzetgazdasági beruházások az egy évvel korábbi időszakhoz mérten 1,1 százalékkal maradtak el, ezen belül az építési beruházások volumene 0,2 százalékkal emelkedett, visznt a gép- és berendezésberuházásoké 2,2 százalékkal csökkent.
- A beruházási tevékenység 1,8 százalékkal mérséklődött, ezen belül a teljesítményérték 55 százalékát képviselő beruházásoké 2,8 százalékkal nőtt, a 43 százalékát kitevő gép- és berendeésberuházásoké 7 százalékkal csökkent, ami az elmúlt három év legkedveződlenebb változását jelenti,
- A beruházási teljesítmény 58 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene a korábbi időszakok átlagos üteménél lényegesen mérsékeltebben, 4 százalékkal nőtt, amiben szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások „zöldmezős” beruházásai.
- A beruházások 10 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések időszaka 17 százalékkal marad el, részben az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb értékű megvalósítása miatt,
- A feldolgozóipar fejlesztései kismértékben nőttek (1,1 %), annak ellenére, hogy a járműgyártás területén jelentős visszaesés következett be. A nagyszabásű projektek révén bővültek a beruházások a villamosberendezés-gyártásban, a gumi-, műanyag és építőanyag-iparban, valamint a vegyi termék és anyag gyártásban is,
- Az ingatlanberuházások volumene 10 százalékkal nőtt, ezen belül is a lakásépítések ennél számottevőbben, a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (például irodaházak) történő beruházások pedig mérsékeltebben növekedtek,
- A legmagasabb növekedés a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásait jellemezte (31%), köszönhetően a takarmánykeverő gépek és tenyészállatok beszerzéseinek,
- A második legnagyobb növekedést (28%) az információ, kommunikáció területén regisztrálta a KSH, amiben szerepet játszott távközlési tornyok és kábelhálózatok építese is,
- A fekvőbeteg-ellátási terület kiugró fejlesztései révén a humán egészségügyi, szociális ellátásban 25 százalékkal nőttek a beruházások,
- A kereskedelem, gépjárműjavításban a tárgyidőszakban mérsékelten nővekedtek a beruházások (1,5%),
- A szállítás, raktározás beruházásainak értéke – három év folyamatos növekedése után – 5,7 százalékkal mérséklődött, aminek oka elsősorban az infrastrukturális beruházások visszaesése.
| ||
