Márciusban még magasak voltak a bérek

  • narancs.hu
  • 2020. május 28.

Gazdaság

A beruházási kedvet viszont megtorpantotta a koronavírus-járvány. A KSH közölte a friss adatokat.

2020. márciusában a bruttó átlagkereset 400 400 forint volt, 9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss elemzésésében. 2020. január-márciusi időszakában a bruttó átlagkereset 384 200, a nettó átlagkereset 255 500 forint volt, mindkettő 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot még csak részben érintették, így a hatása az adatokban csupán részlegesen jelenik meg a KSH szerint, ami azért is érdekes, mert a hivatal tegnap közölt jelentése szerint 2020 áprilisáig jelentősen csökkent a foglalkoztatottság.

136 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma

Közel 4 százalékosra nőtt a munkanélküliség. 56 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat. A 2020. február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer fő volt.

A KSH elemzése szerint 2020 márciusában,

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 400 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 400 forint volt,
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 700 forintot ért el,
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 9,0 százalékkal nőtt,
  • A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – ennél nagyobb mértékben, 9,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest,
  • A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 366 100 forintra becsülhető, ami 7,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban,

 

Ha a 2020 január és március közötti időszakát nézzük akkor,

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 384 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 393 900 forint volt,
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 255 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 264 000 forintot ért el,
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest,
  • A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (682 300 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (250 200 forint),
  • A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 419 800, a nők esetében 349 200 forintot ért el, ez a férfiaknál 9,0, a nőknél 9,1 százalékos növekedést jelent egy év alatt,
  • A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 282 400, a 25–54 évesek esetében 400 700, az 54 év felettieknél pedig 368 800 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 4,8, 9,2, illetve 7,6% volt az előző év azonos időszakához képest,
  • A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 358 400 forintra becsülhető, ami 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban,
  • A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 4,3 százalékos növekedése mellett.
false

 

KSH

 

A beruházások megérezték a pandémiát

2020 első negyedévében megtört a nemzetgazdasági beruházások hosszabb ideje tartó bővülése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 1,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakához képest. Ebben az uniós források csökkenő felhasználása is szerepet játszott. A nemzetgazdaság egészére jellemző mérséklődés ellenére néhány területen – többek között az egészségügyben és a kommunikáció esetében – jelentősen nőttek a tárgyieszköz-felhalmozások.

  • Az első negyedévben a nemzetgazdasági beruházások az egy évvel korábbi időszakhoz mérten 1,1 százalékkal maradtak el, ezen belül az építési beruházások volumene 0,2 százalékkal emelkedett, visznt a gép- és berendezésberuházásoké 2,2 százalékkal csökkent.
  • A beruházási tevékenység 1,8 százalékkal mérséklődött, ezen belül a teljesítményérték 55 százalékát képviselő beruházásoké 2,8 százalékkal nőtt, a 43 százalékát kitevő gép- és berendeésberuházásoké 7 százalékkal csökkent, ami az elmúlt három év legkedveződlenebb változását jelenti,
  • A beruházási teljesítmény 58 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene a korábbi időszakok átlagos üteménél lényegesen mérsékeltebben, 4 százalékkal nőtt, amiben szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások „zöldmezős” beruházásai.
  • A beruházások 10 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések időszaka 17 százalékkal marad el, részben az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb értékű megvalósítása miatt,
  • A feldolgozóipar fejlesztései kismértékben nőttek (1,1 %), annak ellenére, hogy a járműgyártás területén jelentős visszaesés következett be. A nagyszabásű projektek révén bővültek a beruházások a villamosberendezés-gyártásban, a gumi-, műanyag és építőanyag-iparban, valamint a vegyi termék és anyag gyártásban is,
  • Az ingatlanberuházások volumene 10 százalékkal nőtt, ezen belül is a lakásépítések ennél számottevőbben, a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (például irodaházak) történő beruházások pedig mérsékeltebben növekedtek,
  • A legmagasabb növekedés a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásait jellemezte (31%), köszönhetően a takarmánykeverő gépek és tenyészállatok beszerzéseinek,
  • A második legnagyobb növekedést (28%) az információ, kommunikáció területén regisztrálta a KSH, amiben szerepet játszott távközlési tornyok és kábelhálózatok építese is,
  • A fekvőbeteg-ellátási terület kiugró fejlesztései révén a humán egészségügyi, szociális ellátásban 25 százalékkal nőttek a beruházások,
  • A kereskedelem, gépjárműjavításban a tárgyidőszakban mérsékelten nővekedtek a beruházások (1,5%),
  • A szállítás, raktározás beruházásainak értéke – három év folyamatos növekedése után – 5,7 százalékkal mérséklődött, aminek oka elsősorban az infrastrukturális beruházások visszaesése.

 

false

 

KSH

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.