Márciusban még magasak voltak a bérek

  • narancs.hu
  • 2020. május 28.

Gazdaság

A beruházási kedvet viszont megtorpantotta a koronavírus-járvány. A KSH közölte a friss adatokat.

2020. márciusában a bruttó átlagkereset 400 400 forint volt, 9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss elemzésésében. 2020. január-márciusi időszakában a bruttó átlagkereset 384 200, a nettó átlagkereset 255 500 forint volt, mindkettő 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot még csak részben érintették, így a hatása az adatokban csupán részlegesen jelenik meg a KSH szerint, ami azért is érdekes, mert a hivatal tegnap közölt jelentése szerint 2020 áprilisáig jelentősen csökkent a foglalkoztatottság.

136 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma

Közel 4 százalékosra nőtt a munkanélküliség. 56 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat. A 2020. február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer fő volt.

A KSH elemzése szerint 2020 márciusában,

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 400 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 400 forint volt,
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 700 forintot ért el,
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 9,0 százalékkal nőtt,
  • A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – ennél nagyobb mértékben, 9,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest,
  • A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 366 100 forintra becsülhető, ami 7,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban,

 

Ha a 2020 január és március közötti időszakát nézzük akkor,

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 384 200, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 393 900 forint volt,
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 255 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 264 000 forintot ért el,
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest,
  • A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (682 300 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (250 200 forint),
  • A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 419 800, a nők esetében 349 200 forintot ért el, ez a férfiaknál 9,0, a nőknél 9,1 százalékos növekedést jelent egy év alatt,
  • A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 282 400, a 25–54 évesek esetében 400 700, az 54 év felettieknél pedig 368 800 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 4,8, 9,2, illetve 7,6% volt az előző év azonos időszakához képest,
  • A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 358 400 forintra becsülhető, ami 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban,
  • A reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 4,3 százalékos növekedése mellett.
false

 

KSH

 

A beruházások megérezték a pandémiát

2020 első negyedévében megtört a nemzetgazdasági beruházások hosszabb ideje tartó bővülése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 1,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakához képest. Ebben az uniós források csökkenő felhasználása is szerepet játszott. A nemzetgazdaság egészére jellemző mérséklődés ellenére néhány területen – többek között az egészségügyben és a kommunikáció esetében – jelentősen nőttek a tárgyieszköz-felhalmozások.

  • Az első negyedévben a nemzetgazdasági beruházások az egy évvel korábbi időszakhoz mérten 1,1 százalékkal maradtak el, ezen belül az építési beruházások volumene 0,2 százalékkal emelkedett, visznt a gép- és berendezésberuházásoké 2,2 százalékkal csökkent.
  • A beruházási tevékenység 1,8 százalékkal mérséklődött, ezen belül a teljesítményérték 55 százalékát képviselő beruházásoké 2,8 százalékkal nőtt, a 43 százalékát kitevő gép- és berendeésberuházásoké 7 százalékkal csökkent, ami az elmúlt három év legkedveződlenebb változását jelenti,
  • A beruházási teljesítmény 58 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene a korábbi időszakok átlagos üteménél lényegesen mérsékeltebben, 4 százalékkal nőtt, amiben szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások „zöldmezős” beruházásai.
  • A beruházások 10 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések időszaka 17 százalékkal marad el, részben az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb értékű megvalósítása miatt,
  • A feldolgozóipar fejlesztései kismértékben nőttek (1,1 %), annak ellenére, hogy a járműgyártás területén jelentős visszaesés következett be. A nagyszabásű projektek révén bővültek a beruházások a villamosberendezés-gyártásban, a gumi-, műanyag és építőanyag-iparban, valamint a vegyi termék és anyag gyártásban is,
  • Az ingatlanberuházások volumene 10 százalékkal nőtt, ezen belül is a lakásépítések ennél számottevőbben, a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (például irodaházak) történő beruházások pedig mérsékeltebben növekedtek,
  • A legmagasabb növekedés a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásait jellemezte (31%), köszönhetően a takarmánykeverő gépek és tenyészállatok beszerzéseinek,
  • A második legnagyobb növekedést (28%) az információ, kommunikáció területén regisztrálta a KSH, amiben szerepet játszott távközlési tornyok és kábelhálózatok építese is,
  • A fekvőbeteg-ellátási terület kiugró fejlesztései révén a humán egészségügyi, szociális ellátásban 25 százalékkal nőttek a beruházások,
  • A kereskedelem, gépjárműjavításban a tárgyidőszakban mérsékelten nővekedtek a beruházások (1,5%),
  • A szállítás, raktározás beruházásainak értéke – három év folyamatos növekedése után – 5,7 százalékkal mérséklődött, aminek oka elsősorban az infrastrukturális beruházások visszaesése.

 

false

 

KSH

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.