Kínai üzem jöhet Szegedre, de nem akkugyár

  • narancs.hu
  • 2023. október 25.

Gazdaság

A BYD elektromos buszokat készít.

„Jelentős és kézzelfogható gazdaságélénkítéssel" járó beruházásról egyeztetnek Szegeden, a tárgyalásban részt vesz a városvezetés, Szijjártó Péter külügyminiszter, a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet – írja a G7.

Ezen túl a hír legtöbb eleme következtetés és feltételezés, valószínűleg azért, mert akik az ügyben tárgyalnak, azokra titoktartási kötelezettség vonatkozik.

A portál emlékeztet arra, hogy az mfor.hu hétfőn azt írta, a kínai BYD cég készül Szegeden beruházni, és elektromos buszokat szeretne gyártani. 

Botka László szegedi polgármester annyit közölt a G7 kérdésére, hogy tényleg tárgyal a városvezetés nagyobb beruházásról, ám „rendszeresek az olyan találkozók, amelyeken Szeged és környéke potenciális fejlesztési lehetőségeiről tárgyal a városvezetés külföldi és hazai befektetőkkel”. Részleteket nem közölt Botka László polgármester – csak azt cáfolta határozottan, hogy az ide készülő üzem akkumulátorokat gyártana, ugyanis ez kezdett terjedni a városban, miután ázsiai delegációt láttak a város szélén szemlélődni.

A képet a portál azzal egészíti ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten Kínában tárgyalt a BYD autógyár elnökével, és szóba került egy kínai autógyár Magyarországra telepítése. A BYD pedig a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, és terjeszkedni készül Európában.

A kormány még a nyáron nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánított és 21 milliárd forintot tett félre Szeged mellett egy ipari park kialakítására. Erről a szegedi közgyűlés is döntött, átminősítették a területet, és a közgyűlés – a fideszes képviselők egyetértésével – felhatalmazta a polgármestert, hogy az ügyben egyedül dönthessen, ha sürgősen kell határozni.

A tervezett ipari park a várostól északra terül el, az M43-as autópálya mellett. Ez mezőgazdasági terület, jó minőségű földekkel. A kisajátítási eljárást már megindították, egy budapesti ügyvédi iroda előzetes értékbecslés alapján levelet ír a tulajdonosoknak. Vannak, akik elégedetlenek a vételi ajánlattal, ami a szántók esetében hektáronként 2-3 millió forint, és szóba került, hogy perközösséget hoznak létre. 

A beruházásról szól Botka László polgármester levele, amelyet Szijjártó Péternek írt, és bizottsági jóváhagyással közzétették. Ebben az áll, hogy „a tervezett gazdasági övezet várható termelési volumene és technológiai színvonala jelentősen növelné a magyar gazdaság teljesítményét, versenyképességét, piaci erejét és exportpotenciálját, ami az egész ország számára jelentős és kézzelfogható gazdaságélénkítést eredményez”.

Az mfor.hu azt írta, hogy ha Szegeden tényleg a BYD épít buszgyárat, akkor Kistelekre akkumulátorgyárat telepítenének, és egy autógyárat is, valahol Budapesttől délre.

Arról, hogy korábban már szóba került egy kisteleki akkumulátorgyár építése, ebben a cikkben írtunk:

A címlapképen Botka László szegedi polgármester látható, autóbuszon

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.