Lelassult az árnövekedés az újlakáspiacon

  • narancs.hu
  • 2023. április 18.

Gazdaság

Kevesebb új lakás épül Budapesten, az átlagos négyzetméterár 1,571 millió forint volt 2023 első negyedévében.

Kevesebb új lakás épül Budapesten, a kereslet visszaesése miatt az újépítésű lakások négyzetméterárának emelkedése lassult, szinte megállt 2023 első negyedévében, az átlagos ár 1,571 millió forint volt, a megelőző negyedévi 1,554 forint után – közölte az Otthon Centrum kedden.

Az ingatlanközvetítő hálózat közleménye szerint miközben a projektekben kínált új lakások átlagos négyzetméterára mindössze 1,1 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, éves viszonylatban 17 százalékkal emelkedett. Az idei év első negyedévében 329 új lakásberuházás indult Budapesten, így 26,4 ezer lakás épül. A projektek száma 4,9 százalékkal, a lakások száma pedig 5,4 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévben.

Az első negyedévben 17 új projekt és nagyjából 650 lakás jelent meg az online felületeken, ami 2022. negyedik negyedévéhez képest megközelítőleg ötven százalékkal kevesebb. A legtöbb lakás a XIII. kerületben, a legkevesebb az V. kerületben épül. Angyalföldön az épülő és tervezett új lakások száma 62 projektben 7,7 ezer, míg a budai oldalon az újlakás-építésekben vezető XI. kerületben 40 projektben 5600. 

A kerületek között az új lakásoknál 942 ezer és 3 081 000 forint között váltakozik az átlagos kínálati négyzetméterár, a legdrágább az V. kerület, 3,081 millió forintos átlagos négyzetméterárral.

Ezt követi a II. kerület 2,93 milliós fajlagos árral, illetve a XII. kerület, négyzetméterenkénti 2,91 milliós árral, a negyedik az I. kerület 2,61 millió forinttal. A többi kerület ettől az árszinttől jócskán elmarad. A sorban következő VI. kerületben 1,84 millió forint, a többi budai és belvárosi kerületben valamivel 1,5 millió forint feletti, a külső pesti kerületekben és a XXII. kerületben pedig 1 millió forint körüli a négyzetméterár, a legalacsonyabb a XV. kerületben, 942 ezer forinttal.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.