Az erről kiadott közleményből még Varga Mihály újdonsült MNB-elnök első kamatdöntés utáni sajtótótájékoztatása előtt kiderült, hogy az MNB rontott a növekedési előrejelzésen és emelt az inflációson – írja a Portfolio.
A kamatdöntésen egyébként kamattartásról szavaztak, teját maradt az alapkamat 6,5%, a korrigált jegybanki előrejelzés pedig így néz ki:
- a magyar gazdaság teljesítménye 2025-ben várhatóan 1,9–2,9 százalékkal emelkedik, míg 2026-ban 3,7–4,7 százalékkal, 2027-ben pedig 2,8–3,8 százalékkal bővül tovább.
- Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,5–5,1 százalék közötti infláció várható, míg 2026-ban 2,9–3,9 százalék között, 2027-ben pedig 2,5–3,5 százalék között alakul a fogyasztóiár-index.
- Az MNB legutolsó, decemberi inflációs jelentésében még 2025-re 2,6–3,6 százalék közötti növekedést jeleztek előre, az idei inflációt pedig 3,3–4,1 százalék közé tették.
Az MNB döntése után kiadott közlemény hangvétele a lap szerint szigorú, magas kamatok fenntartását vetíti előre Varga.
„A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs pálya az idei évben a korábban vártnál magasabban alakul, a cél elérése későbbre tolódik. A felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják” – áll a közleményben.
Varga Mihály szerint a magyar gazdasaág kikerült a recesszióból, és a ogyasztás tovább nőhet, az ipar rossz teljesítményét pedig az új kapacitások fogják támogatni az idei évben. A fogyasztás a növekedés motorja lehet. Úgy gondolja, hogy az árrések hatósági korlátozása mérsékelni fogja a fogyasztói árakat, de a piaci szolgáltatások erősebb dinamikája magasabb inflációs pálya irányába hat. Az infláció a jegybanki toleranciasáv felett alakulhat, 2026 elején kerül a sávba, és az év végére közelíti meg a 3 százalékos célt.