A jegybankelnök a Parlamentben ismertette a Nemzeti Bank 2021-es üzleti jelentését, és úgy fogalmazott, a 2010 és 2019 közötti korszak a Trianon utáni 100 éves gazdaságtörténet legjobb évtizede volt – írja a 444. Ezt nem az országba áramló EU-s pénzeknek és a kedvező nemzetközi körülményeknek, hanem „a reformoknak és az egyensúlyi növekedésnek” tulajdonította.
Matolcsy szerint 2020-ban azonban beköszöntött egy új korszak, ami az 1940-es vagy az 1970-es éveket idézi. „Itt történt egy törés a kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank között” – mondta. A jegybank a fékre, a kormány a gázra lépett.
Matolcsy úgy véli, az inflációval kapcsolatban a kormány nem veszi figyelembe a jegybank véleményét, ezt a hibát az MSZP 100 napos programjához hasonlította: „Kár volt feladni, nagyon nehéz lesz visszatérni innen. Nagyon könnyű elrontani valamit, és nagyon nehéz megjavítani.”
A jegybankelnök szerint az ország három csapdába került: az egyik a kamatcsapda, a másik a külföldi működőtőke beáramlásának a csapdája. „Soha sehol nem sikerült egy olyan felzárkózási modell, ami külső tényezőre épült.” Példának hozta az akkumulátorgyárakat, amiknél csak 18 százalékos a hozzáadott érték. Csapda a „cserearány-csapda” is, mert Orbán nem fogadta el 2010-ben a 2000 megawattos megújuló energiaprogramot, így most nagyon magas az importált energiától való függésünk (50-70 százalék).
Matolcsy keményen fogalmazott: „2021-ben utat tévesztettünk, és még nem látható, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képesek vagyunk-e módosítani.”
A jegybankelnök nem először fakad ki a kormányra.
