Még több pénz kerül a megyei önkormányzatokhoz a nagyberuházások helyi adóiból

  • narancs.hu
  • 2022. június 22.

Gazdaság

Az eddigi 3 százalék helyett mostantól 20 százalékot tarthatnak meg a különleges gazdasági övezeteknek otthont adó megyei önkormányzatok. 

A kormány a 2023-as költségvetést megalapozásáról szóló törvényben egy bekezdéssel a helyi adókról szóló törvényt is megváltoztatná – szúrta ki a hvg.hu

A törvény szövege szerint: „A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata az adóból származó bevételt […] a bevétel legfeljebb 17%-ának erejéig a megyei önkormányzat saját beruházásaira használhatja fel”.

különleges gazdasági övezetekről szóló 2020 júniusi törvény értelmében a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata használhatja fel az adóból származó bevételt a beruházással közvetlenebbül érintett települések fejlesztéseire és működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3 százalékának erejéig a megyei önkormányzati feladatokra. A módosítás értelmében a különleges gazdasági övezetekből befolyó helyi adók immár összesen 20 százaléka maradna a megyéknél.

Az országban jelenleg három különleges gazdasági övezet található:

  • Mosonmagyaróvár különleges gazdasági övezet,
  • Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezet,
  • Gödi különleges gazdasági övezet.

Az övezeteket egyes nagyberuházásokhoz (például a gödi Samsung-gyár) kapcsolódóan jelölték ki, a helyi adóbevételek megyei szintre csatornázását pedig azzal indokolta a Fidesz, hogy ezek a nagyberuházások nem csak az adott települést érintik, ellenben jelentős adóbevételt generálnak az adott település önkormányzatának. Szerintük éppen ezért a bevételt a település környezetében indokolt jobban szétteríteni, ezt a feladatot pedig a megyei önkormányzatokra bízták.

Hozzá kell tenni, a megyei önkormányzatokban a Fidesz kivétel nélkül többségben van, míg a különleges gazdasági övezetekkel érintett helyi önkormányzatokra ez nem igaz.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.