A magyar államnak minden évben kétszer el kell küldenie egy jelentést az Eurostatnak, amiben részletesen, egy elfogadott közös módszertan alapján beszámol az államháztartás és az adósság alakulásáról; ez az ún. EDP-jelentés.
A G7 információi szerint azonban már másfél éve húzódik egy vita a magyar fél és a európai hivatal között, az Eurostat ugyanis 3 fontos tényezőt is át akart sorolni a magyar kormányzati szektorba:
- az Eximbankot
- az MNB-alapítványokat
- a garancialapokat.
Az Eurostat egy ideje már korlátozó záradékokat helyez el a magyar EDP-jelentések mellett, amelyekben jelzi módszertani fenntartásait. A garanciaalapok esetében már meg is történt az átsorolás, a szeptemberben elküldött jelentés alapján a 2015-ös deficit 169 milliárd forinttal emelkedett emiatt.
Az átsorolás másik sarkalatos pontja az Eximbank, amelynek átsorolása jelentősen megváltoztatná az egész magyar államadósság alakulását. Ez az állami tulajdonú bank több politika közeli üzletet finanszíroz (például a TV2 működését és több különös budapesti ingatlanprojektet), és óriási adósságállományt halmozott fel az utóbbi években.
Az átsorolás elkerülhetetlen, azonban az időzítéssel még tud játszani a kormány. Az EDP-jelentést évente kétszer kell beküldeni, szeptember végén és március végén, Ezután az Eurostatnak 3 hét áll rendelkezésésre, hogy mefogalmazza az esetlegesen aggályos kérdéseket. Ez az időszak ért véget ma, de az Eurostat nem lépett, csak megismételte korábbi fenntartásait.
Legközelebb tehát márciusban vizsgálják a számokat újra, és ekkor kerülhet az Eximbank kormányzati szektor besorolás alá. Azonban a március végétől számítandó 3 hetes konzultációs időszak, ha lesz is ilyen, csak a választások után jár le, vagyis csak ezt követően írnák át az adósságszámokat.
Hogy ennek mekkora súlya van, azt a következő számok is jól érzékeltetik: az Eximbank államhoz sorolása 2013 és 2016 között sorrendben 358 milliárd, 465 milliárd, 650 milliárd, majd 697 milliárd forinttal növeli az államadósságot. Az államadósság átírása több okból is problémát jelenthet a magyar kormánynak.
- biztosan sérteni fogjuk az egyhuszados szabályt. A szabály szerint az államadósság 60 százalék feletti részének minden évben az 1/20-ával csökkennie kellene, pontosabban három év átlagában meg kell lennie az egyhuszados csökkenésnek. 2013 után ez a mostani helyzetben pont meglenne, az Eximmel rontott pályán viszont már nem.
- az Eximbank átsorolása után nem hivatkozhat Orbán Viktor az államadósság-csökkenésre. A 2016-os adat kerekítve még mindig 80 százalék lesz, nem 70.
A harmadik érintett terület az MNB-alapítványok, amelyeknek ugyancsak nem elhanyagolható a hatása a deficitre, hiszen ha kiadásaikat az államhoz soroljuk, akkor a sok-sok milliárdért vásárolt és felújított ingatlanok kormányzati kiadásnak minősülnek át. Sőt még az államadósságra is lehet hatása az MNB-alapítványos ügynek, mivel az alapítványok eleinte rengeteg (2015-ben legalább 150 milliárd forintnyi) állampapírt vásároltak, amit azóta egyre inkább ingatlanba és egyéb értékpapírokba forgatnak át. Tehát ha visszamenőleg is a kormányzati költés elemeivé válnának, akkor két év államadósságát (2014 és 2015) kissé javítaná, 2016-ét pedig valószínűleg jelentősen rontaná e módosítás.
