A ferihegyi reptér megvásárlásáról tartott sajtótájékoztatót kedden Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Nicolas Notebaerttel, a társbefektető Vinci elnökével közösen. A Telex beszámolója szerint Nagy megismételte a korábbi bejelentést, miszerint a repteret 3,1 milliárd euróért vették meg, és emellé meghosszabbítottak 1,44 milliárd eurónyi hitelt.
Ezenkívül elárulta azt is, hogy a reptér árát a Vincivel a megszerzett tulajdonrész arányában fizették ki, vagyis az állam 2,48 milliárd eurót, a Vinci 620 millió eurót fizetett. A magyar állam körülbelül 980 milliárd forintnyi részét körülbelül egyharmad részben a költségvetésből, egyharmad részben az Eximbank hiteléből, egyharmad részben állami tulajdon értékesítéséből szedték össze.
Nagy Márton ezen kívül közölte, hogy
a magyar állam nem üzemeltető, csak a fejlesztési irányokat szabja meg,
az üzemeltetést a Vinci fogja végezni, mint Nagy fogalmazott, „mi ehhez nem értünk, ezért rájuk bíztuk a repteret”.
Nagy a tervekről elmondta, a mostani 14 millióról 2030-ra 20 millióra, 2040-re 25 millióra akarják felvinni az utasszámot, ez szerinte „konzervatív becslés”. Azt is mondta, hogy a személyforgalom mellett a logisztika és a teherforgalom is fontos, és ezzel összefüggő fejlesztések is meg fognak valósulni a reptér környékén.
A repülőtéren a 3-as terminálon kívül egyéb kiszolgáló intézményeket is létesíteni akarnak majd,
a 3-as terminál az ígéretük szerint 2032-re készül el,
Nagy szerint már ez előtt megépítik a reptér kiszolgálásához szükséges infrastruktúrát.
A miniszter azt mondta, fejleszteni fogják a reptérre vezető infrastruktúrát, ebbe beletartozik a gyorsforgalmi út és a vasút is. Az utasszám emeléséhez emellett vagy nagyobb terminálok kellenek, vagy több terminál kell, de el is kell vinni az embereket a reptérről, és még gondolkodnak, ezt hogy tudják megvalósítani. Szerinte az biztos, hogy mind a vonat, mind a gyorsforgalmi út megvalósítása egymilliárd eurós beruházás.
Nicolas Notebaert, a Vinci Airports elnöke azt mondta, bíznak a budapesti repülőtér potenciáljában, megemlítette azt is, hogy Budapesten sok sportesemény van, amelyek szintén felfelé nyomják a forgalmat. Úgy szeretnék fejleszteni a repülőteret, hogy annak nagy mértékben nőjön a kapacitása. Beszélt ezen kívül a fenntarthatósági terveikről, amelyek részeként csökkenteni akarják a reptér károsanyag-kibocsátását, például napelemek telepítésével.
Nagy Márton szerint kérdés, hogy a költségvetésben lesz-e pénz a repülőtér infrastruktúra-fejlesztésére. Ha nem, akkor elképzelhető, hogy koncesszióba adják egy részét.
A reptérre vezető infrastruktúráról azt mondta, a gyorsforgalmi út esete könnyebb, a vasútnál sokkal komplexebb a tervezés, Lázár Jánost kérte meg, hogy álljon elő tervekkel, és mondja meg, mennyibe kerül a terveknek a megvalósítása. Újságírói kérdésre elmondta: az egyik opció, hogy a kínaiak fogják megépíteni a repülőtérre vezető gyorsvasutat, szerinte viszont „egyáltalán nem biztos”, hogy ezt a kínaiak fogják építeni, mert „nem biztos”, hogy egy közvetlen magasvasút megépítése a leginkább költséghatékony.
Bejelentette azt is, hogy
2025. január 1-től kivezetik a légitársaságokat sújtó különadókat.
Nagy Márton szerint az elmúlt hetek repülőtéri káoszát elsősorban a légiirányítás okozta, de nem a le- és felszállások, hanem a légtér átmenő forgalma, vagy „például a Londonból Hongkongba” menő forgalom. Szerinte ennek az egyik oka az ukrán háború, a másik, hogy Magyarországon alacsony a légtérhasználati díj, ők pedig olyan megoldást próbálnak majd keresni, ami megoldja a káoszt. Augusztus elsejétől egyébként hozzá fog kerülni az ezért felelős Hungarocontrol, utána fog döntéseket hozni.
A sajtótájékoztatón felmerült a kérdés, hogy mekkora részt kap majd a Vinci a reptér esetleges nyereségéből. Nagy erre azt mondta: a Vincinek két szerepköre is van, egyrészt üzemeltetőként kapnak egy, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő díjat az üzemeltetésért, ezen kívül tulajdonosként megkapják a nyereség nekik járó részét – vagyis 20 százalékot.
Nagy megerősítette, hogy még tárgyalnak egy harmadik befektető bevonásáról, de erről közösen fognak dönteni, jelenleg egy katari befektetési alappal tárgyalnak erről, de az eladás attól függ, mennyit tudnak adni a katariak, a tulajdonrész viszont nem lehet több 10 százaléknál. Notebaert hozzátette: ők mindenképpen a legnagyobb kisebbségi részvényesek szeretnének maradni, tehát az kizárt, hogy bárki is náluk nagyobb tulajdonrészt szerezzen.
