Naperőművekkel csökkenti költségeit öt hazai vízmű

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. július 12.

Gazdaság

Annyi energiát termelnek így, amennyit 5300 tonna üvegházhatást okozó gáz kibocsátásával lehetne előállítani.

Naperőműveket telepített öt regionális vízműtársaság energiaköltségeik csökkentésére; a mintegy 2,2 milliárd forintos beruházás zárórendezvényét szerdán tartották Siófokon.

Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára az eseményen azt hangsúlyozta: a kormánynak kifejezett célja a napenergia hasznosítása, a tervek szerint a mostani 5 gigawatt naperőművi kapacitás 2030-ra 12 gigawattra nő, a szélerőművi kapacitás 1 gigawatt lesz. Arra ösztönzik a nagyobb villamosenergia-fogyasztó cégeket, hogy az általuk felhasznált áram minél nagyobb részét lehetőleg maguk termeljék meg megújuló források kiaknázásával.

Ebben utat mutat az öt regionális vízműtársaság, amelyek a naperőműveknek köszönhetően csökkenthetik kiadásaikat, így hozzájárulnak a vízdíjak kordában tartásához.

Volencsik Zsolt, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) vezérigazgatója azt mondta, a mintegy 923 millió forint európai uniós pályázati támogatást élvező beruházás részeként a DRV, a Duna Menti, az Északdunántúli, Észak-magyarországi és a Tisza-menti Regionális Vízmű Zrt. területén 13 helyszínen és a projekten kívül mintegy 250 millió forint önerőből további 2 helyszínen épült naperőmű.

A létesítmények összteljesítménye 5,65 megawatt, évente 20 ezer gigajoule energiát állítanak elő, és ezzel 5300 tonna üvegházhatást okozó gáz kibocsátásától óvják meg a környezetet. Luda Ottó, a kivitelező HelioActive Rendszerintegrátor Kft. tulajdonosa arról beszélt, hogy a fejlesztés részeként több mint 17 ezer napelemet és 181 invertert helyeztek üzembe, a berendezések az elérhető legkorszerűbbek közé tartoznak, a magyarországi átlagnál 5-10 százalékkal nagyobb hozamot produkálnak.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.