Olcsóbb lett a húsvéti menü a tavalyihoz képest, de nagy örömre nincs ok

Gazdaság

Sokat drágultak a húsvéti ételek az utóbbi években, ám tavaly még többe kerültek, mint az idén. A négy évvel ezelőttihez képest most másfélszer drágább a sonka-tojás-kalács kombó.

7959 forintot kell fizetni az idén a hagyományos húsvéti ételekért – sonka, magunk sütötte kalács, tojás, kolbász, zöldségek – és némi kísérőért, sörért és Unicumért. Ez valamivel kevesebb, mint a tavalyi, akkor ugyanezek a tételek 8348 forintba kerültek, de sokkal több, mint a két évvel ezelőtti, amikor pár száz forinttal hatezer forint alatt volt az ünnepi menü alkatrészeinek ára – három éve pedig 5200 forint, azelőtt még ennyi se. 2020-hoz képest 54,4 százalékos az emelkedés, tehát a húsvéti ételsor másfélszer kerül többe az idén, mint négy éve.

Az adatok csak hozzávetőlegesek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyes termékekre vonatkozó árát vettük alapul, minden évben a februáriakat. A húsvét mozgó ünnep, tehát a szuperkorrekt megoldás az lett volna, ha igazodunk a számításnál ahhoz, hogy épp késői vagy korai a húsvét, ám az idényjellegű élelmiszerek esetében ez nem hozott volna jó összehasonlítást, vagyis a zöldségek ára eltérő télen és tavasszal, ráadásul az idei márciusi árak még nem ismertek.

A másik pontatlanság, hogy a KSH sajnálatos módon a pontyszelet árát méri, a húsvéti sonkát, csülköt azonban nem, vagyis épp a húsvéti menü legfontosabb tételét kénytelen voltam erős kompromisszumok mentén meghatározni. Jobb híján a karaj és pulykasonka árát vettem helyette, ezekből negyed-negyed kiló került az asztalra. Kiegészítve egy jó kis kolbásszal, mert akkor jó a sonka, ha mellette fő a kolbász, legalábbis anyám receptje szerint.

A kalácsot magunk készítjük, sajnos itt az élesztő ára maradt ki a listából, de ez nem hatalmas tétel. Kerül még az asztalra tojás – tíz darabot vettem számításba, ebből megy a kalácsba is, meg a főzővízbe is, nem a sonka mellé, nyilván. Plusz kalácsból megmarad vaj, paradicsom, uborka (nálunk még retek, KSH-nál sajnos nem). A torma is kimaradt, nem méri a hivatal, de azt annyira nem sajnálom, én nem szeretem.

A kávé, a szesz és a csoki kicsit kilóg a klasszikus reggeli kategóriájából, de arra gondoltam, Krisztus feltámadása megér egy koccintást, így kétszer féldeci Unicummal és egy doboz sörrel számoltam, kávéból meg két adaggal. Mivel csokinyúl nincs a KSH kosarában, ezért maradt a mogyorós csoki, arányaiban a nyúl formára alakított és a tojás alakú csoki ára is hasonlóképp változhatott – a kerek, a töltött, a lyukas és a szögletes csokoládéval együtt.

 
húsvét menü
 
húsvét menü ár kalács sonka kolbász tojás infláció
 

 Az élelmiszerinfláció 2022-ben és 2023-ban is brutális volt, 26 és 25,9 százalék éves szinten, az egyes termékek ára persze ezen belül eltérően alakult. A húsvéti menüben viszonylag kevés a tejtermék és nincs pékáru, ezért a szektorhoz képest kisebb volt az áremelkedés. Persze ez a másfélszeres is elég megterhelő. Az infláció 2023 februárjában érte el a csúcsot, onnantól meredeken esni kezdett. Az idén februárban már csak 3,7 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva, ezen belül az élelmiszerinfláció 2,2 százalék volt. Egyes termékek ára nominálisan is csökkent, a szezonalitás miatt jelentősen ingadozó árú termékeket most ide nem véve tipikusan ilyen a vaj vagy a sajtok ára. Ezek tavaly annyira drágák voltak, hogy azt követően szükségszerű volt a korrekció. Az árcsökkenés ugyanakkor nem általános. A mérséklődő infláció azt jelenti, hogy már csak kicsivel lesznek drágábbak a termékek, mint most. Olcsóbb nem sok minden lesz.

A húsvét persze nem csak az evésből áll. Számításba lehetne venni a kölni, lányok esetében a sampon árát is, de ha ekkora merítést szeretnénk, akkor hol marad a barka, a kisnyúl és festék? És a benzin – hiszen a rokonokat már nem vonattal látogatjuk. De ez már olyan messzire visz, hogy elindulni sem érdemes talán.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.