Mintha nem bíznának a győzelemben – írja a Népszava, ezért a kormány több fronton próbálja bebiztosítani magát, hogy a választási eredménytől függetlenül ne lehessen meghíúsítani a paksi beruházást.
Az első lépést már megtették azzal, hogy az időközi választást a Fidesz-KDNP színeiben induló Szabó Péter nyerte meg, de a legbiztosabb megoldás, ha mielőbb elkezdik lehívni az orosz hitelt, és a 4000 milliárd forintnyira becsült költségek minél nagyobb részét elköltik vagy lekötik.
A lap úgy tudja, hogy az Európai Bizottság hamarosan nyilvánosságra hozza a beruházás állami támogatásáról szóló döntését, melynek publikálását az Orbán-kabinet igyekszik hátráltatni az osztrák parlamenti választás utáni időpontig. Ausztria már korábban jelezte, hogy amennyiben az Európai Bizottság jóváhagyja a paksi bővítés állami támogatását, azt az Európai Bíróságnál fogják megtámadni. A kormány közben abban bízik, hogy egy esetlegesen új összetételű osztrák kabinettel elkerülhető lesz ez. A lap szerint erre konkrét cselekvési terve is van a magyar kormánynak: forrásaik szerint elképzelhető, hogy a közeljövőben számos osztrák cég nyer majd magyar tendereken.
A kormány terve, hogy ősszel lehívják az orosz hitel első részét, ugyanakkor teljesen a feledés homályába merült, hogy az 5 százalék körüli kamatú orosz hitel kiváltható lenne olcsóbb piaci finanszírozással. Közben Süli János pár nappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy Magyarországnak semmilyen beleszólása nem lesz abba, hogy kik lesznek az alvállalkozók, ez egyedül a Roszatomon múlik, bár korábban a kormány ígéretett tett a német Siemens, valamint a francia Areva és Alstom felé.
A tényleges munkálatok 2018 januárjában keződnek olyan épületek létrehozásával, melyeknek "nincs szerepük a létesítmény üzemeletetésében".
A reaktorépítés az engedélyek beszerzése után indulhat, amire jelen állás szerint 2019 tavasza előtt kicsi az esély, bár korábban kormány igyekezett úgy módosíttatni az atomtörvényt, hogy az építkezés megkezdődhessen az engedélyek beszerzése nélkül is, végül ezt Jávor Benedek EP-képviselő kezdeményezésének köszönhetően később kénytelenek voltak törölni.
Az Orbán-kabinet megpróbálná már a választások előtt elkölteni az atomberuházási keret nagy részét, ám az építkezés megkezdését számos hiányzó engedély és egy kényszerűen visszavont törvénymódosítás is hátráltatja – írja a Népszava.
