„Ha a KSH a korábbi években használt módszertan alapján számította volna ki az energiaárak változását, akkor az infláció októberben valahol 11-12 százalék között lett volna” – állítja Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője, a KSH korábbi elnöke a Népszava cikkében. A másik volt KSH-elnök, Katona Tamás statisztikus hasonló eredményre jutott.
A trükk abban lehet, hogy a KSH az energiaárakat nem változatlan súllyal és módon vette figyelembe a fogyasztásban. A rezsicsökkentés a földgáz esetében hétszeres, míg a villamos energia esetében a kétszeres különbséget jelent a fogyasztók által fizetett árat tekintve. A lakossági fogyasztók közül egyre többen kerültek át a rezsicsökkentett kategóriába, amit a KSH árcsökkentésként számolt el, holott az árak nem, csak a fogyasztás mérséklődött.
A Hírklikkben megjelent cikkében Mellár Tamás megemlíti, hogy a KSH számítása szerint az energiaárak 16,1 százalékkal csökkentek, miközben a lakosság egy fillérrel sem fizetett kevesebbet az energiahordozókért.
Róna Péter közgazdász szintén úgy nyilatkozott, hogy az infláció októberben 11 százalék felett lett volna a régi módszertannal számolva. Nem azzal van gond, ha egy statisztikai hatóság megváltoztatja a számítási módszertanát, hanem azzal, hogy év közben változtatnak a szabályokon, és ezeket a változásokat nem előre jelzik.
Októberben egyébként épphogy összejött a 10 százalék alatti infláció: 9,9 százalék volt a KSH számítása szerint.
