Százezer üzlet végleg bezárhat a járvány miatt Németországban

  • narancs.hu
  • 2021. május 23.

Gazdaság

A gazdaság egésze pedig 300 milliárd euró veszteséget szenvedhet el.

Legalább százezer üzlet zárhat be végleg Németországban, a gazdaság egésze pedig 300 milliárd euró veszteséget szenvedhet el a koronavírus-világjárvány miatt a hétvégén ismertetett becslések szerint.

A városi és települési önkormányzatok szövetségének (DStGB) elemzése alapján a járvány felgyorsíthatja a belvárosok pusztulását, amelyet eddig főleg a bevásárlóközpontok elszaporodása és az online kiskereskedelem népszerűségének növekedése hajtott előre.

A belvárosi sétálóutcákat hónapokra elnéptelenítő járvány előtti állapot nem áll helyre, mert minden eddiginél többen "felismerték és kihasználják az online vásárlás előnyeit" - nyilatkozott Gerd Landsberg, a nagyjából 14 ezer önkormányzatot összefogó szövetség ügyvezetője a Rheinische Post című lap hétvégi számában.

A DStGB becslése szerint legkevesebb százezer bolt mehet tönkre a járvány végére, ami nemcsak azt jelenti, hogy megszűnhet félmillió munkahely, hanem azt is, hogy még több lesz a bérlőre váró üzlethelyiség a belvárosokban - tette hozzá.

A folyamatot fel kell tartóztatni, a települések "névjegykártyáját" jelentő belső negyedeket meg kell újítani, és ebben a munkában az éghajlatvédelem követelményét is érvényesíteni kell.

A forró és száraz időszakokban eleve nehezen elviselhető negyedekben több zöldfelületre és vízfelületre van szükség az életminőség javításához, a kiskereskedelem gyengülésének ellensúlyozása érdekében pedig más funkciók erősítésére. Több kultúra, képzőművészet, hagyományos kisipar és "élménygasztronómia", és több lakás is kell a járványtól erősen sújtott települési központok felélénkítéséhez - fejtette ki Gerd Landsberg.

A járvány a német gazdaság egészét megviseli, de csődhullám egyelőre nincsen, sőt, éppen ellenkezőleg, a fizetésképtelenség miatt felszámolt vállalatok száma tavaly húszéves mélypontra - 16 300-ra - süllyedt.

Ez azonban főleg a közpénzből finanszírozott stabilizációs programoknak tulajdonítható, amelyekben eddig mintegy 140 milliárd euró (50 400 milliárd forint) támogatást osztott szét a szövetségi kormány - emelték ki egy másik elemzésben, amelyet az egyik vezető gazdaságkutató intézet, a kölni IW (Kölner Institut der Deutschen Wirtschaft) készített a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak.

Az IW számításai szerint a német gazdaság a járvány miatt 300 milliárd euróval kevesebb értéket állít elő, mint amekkora teljesítményre képes lenne, ha nem jelenik meg az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2). Az úgynevezett potenciális növekedéshez viszonyított veszteség legnagyobb része, 140 milliárd euró tavaly október és idén március között keletkezett. Ebben az időszakban bontakozott ki a SARS-Cov-2 járványának második és harmadik hulláma, ezért a gazdaság több ágazatát befagyasztó korlátozások is ezekben a hónapokban voltak a legszigorúbbak.

Időközben javult a járványhelyzet, a legfontosabb mutatóként számon tartott hétnapi fertőzés-gyakoriság - a megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma - vasárnap 64,50 volt, míg egy hete 83,10-en, két hete 118,60-on, egy hónapja 165,50-en állt.

A tartományok többségében, így az utóbbi napokban kissé lazították a korlátozásokat, sokhelyütt megnyithattak például a vendéglők teraszai, kerthelységei, amelyeket azonban csak teljes oltással vagy friss negatív antigén gyorsteszt lelettel lehet felkeresni.

A harmadik hullám lecsengéséhez az oltási kampány felpörgése is hozzájárult. A szövetségi kormány legutóbbi, pénteki adatai szerint a lakosság 39,9 százaléka kapott legalább egy adagot a SARS Cov-2 okozta betegség (Covid-19) elleni védelmet szolgáló oltásokból.

A korlátozásokat megszenvedő vállalkozások így arra számítanak, hogy a nyári szezon már jól sikerül. Abban azonban nem érdemes reménykedni, hogy a koronavírus-világjárvány nem hagy mély nyomokat a német gazdaságon - figyelmeztetett Michael Hüther, az IW elnöke. "Évekig tart majd a veszteségek és a szerkezeti deformációk kiegyenlítése" - mondta a szakember a Welt am Sonntagnak. (MTI)

 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.