Több magyar született Németországban mint Tolna vagy Nógrád megyében
Minek nevezzelek?

Több magyar született Németországban mint Tolna vagy Nógrád megyében

  • narancs.hu
  • 2019. április 16.

Gazdaság

Egyre több magyar él Németországban, pont a demográfiai szempontból is legfontosabb fiatal korosztály vándorol ki.

A német statisztikai hivatal (Destatis) 2018-ra vonatkozó részletes adatai alapján írt cikket a Németországban élő magyarokról a Portfolió.

Hivatalosan már több mint 212 ezer magyar él Németországban, így ebben az országban található a legnagyobb magyar kolónia.

2005 óta folyamatosan nő a Németországban regisztrált magyarok száma, de egyre kevesebben mennek ki. Az adtok szerint 2012-13-ban vándorolt ki a legtöbb magyar Németországba: az ottani munkaerőpiacot ugyanis 2011-ben nyitották meg a magyarok előtt.

Nagyjából másfélszer annyi férfi él az országban, mint nő, az átlagéletkoruk pedig továbbra is viszonylag alacsony, a férfiak esetében 37,5 év, a nőknél pedig 35,5 év, írja a lap. A legtöbben 25-45 év közöttiek, tehát pont abban a korban vannak, mikor családot alapítanak, gyermeket vállalnak.

Tavaly 1860 magyar gyermek született Németországban. Ez egyrészt a legmagasabb szám 2007-óta (azóta készül ilyen statisztika)másrészt több mint háromszázzal meghaladja az egy évvel korábbi adatokat.

Azt is hozzáteszik, hogy 2017-ben Tolna és Nógrád megyékben kevesebb mint kétezer gyermek született, és alig haladta meg a kétezret Vas és Zala megye adata. Ráadásul 2018-ban tovább csökkentek ezek a számok.

2018 végén majdnem 9000 úgynevezett második generációs magyar migráns élt az országban, akik már ott születtek.

Ezek a gyermekek nem Magyarországon születnek meg, és jó eséllyel Németországban fognak élni és adót fizetni is.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.