Gazdaság

Ha nem sikerül versenyképes gazdaságot teremteni, bárhol a régióban jobb lesz élni.

Talán ő az egyetlen a 90-es évek „médiasztár” üzletemberei közül, aki nem ment tönkre, nem vitte el a rendőr, és ma is aktív. Szerinte a siker titka pofonegyszerű: jó reklám és jó kedély, humorosan kell felfogni a dolgokat. A többi már megy magától. A 86 éves üzletembert nem lehet eltántorítani e meggyőződésétől – beszélgetésünk legfőbb tanulsága, hogy nem is érdemes.

A magyar kis- és középvállalkozások lesznek a vesztesei a kormány legújabb bér- és adócsomagjának. A szakszervezetek elégedettek, a közgazdászok egy része látszatintézkedésekről beszél.

Május végén mutatták be a Candole Partners – a Greenpeace felkérésére készített – tanulmányát a paksi bővítés pénzügyi megtérüléséről. A kormány megrendelésére viszont a Rothschild-bankház írt tanulmányt. Míg az utóbbi szerint Paks II megtérülése nem kérdés, addig a Candole lesújtó képet fest a beruházás gazdasági vonatkozásairól és piacra gyakorolt hatásáról. E tanulmány egyik szerzőjét kérdeztük.

Szigorít a kenyérsütésre vonatkozó szabályozáson a Földművelésügyi Minisztérium. A lépés egy hosszan elhúzódó lobbiharc újabb fejezete: a cél a hagyományos hazai sütőipar védelme a külföldi konkurenciával szemben.

A magyar tulajdoni hányad növelésével indokolta a kormány másfél évvel ezelőtt, hogy megvásárolta az ország legnagyobb veszteséget felhalmozó bankját, az MKB-t. Az MNB felügyelete alatt feljavított banktól ugyan újra megszabadult az állam, de egyelőre nemcsak a bank új tulajdonosai ismeretlenek, de azt sem tudni, mennyibe került az adófizetőknek Matolcsy György legújabb kalandja.

Az Országgyűlés már áprilisban szavaz a jövő évi költségvetésről, és pár év múlva jöhet a hiány nélküli, „nullás” büdzsé. Az intézkedések célja a piac megnyugtatása lenne, ám a bejelentések csak növelik a bizonytalanságot, további károkat okozva a gazdaságnak.

A kormány örül a majd’ 3 százalékos növekedésnek – de arról kevesebb szó esett, hogy a bővülést a rekordnagyságú uniós forrásnak és a jól teljesítő multiknak köszönhetjük. A GDP-bővülés arányszámából az sem derül ki, hogy kik érzik a bővülést, és az sem, mennyire fenntartható a magyar gazdaság 2010 utáni pályája.

Dübörgő gazdaság, csökkenő államadósság, eltűnőben lévő hiány – ezekkel a kijelentésekkel járták körbe a sajtót év végén kormányzati politikusok. A számok mögötti folyamatoknak és a hosszabb távú kilátásoknak próbáltunk meg utánajárni.

Komoly kincstári optimizmusra vall, hogy a kormány egyenlőségjelet tesz a szegénység csökkenése és a középosztály bővülése közé.

A hármas metró siralmas állapota közismert, igaz, a BKV szerint nem életveszélyes az alagút – a BKK azonban az erről szóló jelentést titkosította. A felújításra vonatkozó tervek december végére készültek el, s ezek alapján sokkal többe kerülne a megvalósítás, mint amennyire a fővárosnak futja.

Továbbra is hasít a dohánykereskedelemben a Lázár Jánossal jó kapcsolatot ápoló Sánta János cégcsoportja, a Continental: egyik érdekeltségük többségi részesedést szerzett a központi elosztóban. Az elosztóra a multik is rástartoltak – hiába.

Sokáig védték a Magyar Posta monopóliumát, de három évvel a liberalizáció után csak megjelent az első magánposta, amely Budapesten kézbesítené a számlaleveleket. Évi 20-30 milliárdos üzletről van szó.

Az állam eladja majdnem az összes, ma még birtokában levő szántóterületét, mintegy 380 ezer hektárt. Az intézkedés külső kényszerek hatására fogant, és sietni kell, hogy a Fideszközeliek járhassanak jól. Az eljárás ezer sebből vérzik, perek sora következhet.