Itt az első magánposta

Sárgák a zöldben

  • Vég Márton
  • 2015.12.19 13:11

Gazdaság

Sokáig védték a Magyar Posta monopóliumát, de három évvel a liberalizáció után csak megjelent az első magánposta, amely Budapesten kézbesítené a számlaleveleket. Évi 20-30 milliárdos üzletről van szó.

Szeptember 1-jétől a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) engedélyével a City Mail Kft. is kézbesítheti az 50 grammnál könnyebb leveleket Budapesten. A magáncég nem a lakossági leveleket fogja hozni-vinni, hanem az évi legalább 20 ezer küldeményt feladó szervezetek – bankok, biztosítók, közüzemi szolgáltatók – leveleit juttathatja el a címzettekhez; információink szerint a tényleges munkát jövő tavasszal kezdi. Bár rövid távon egyelőre aligha fenyegeti az állami vállalat piacvezető pozícióját, néhány nagy ügyfél megszerzésére mégsem legyinthetne a Posta.

 

Védelmi erők

A Magyar Posta monopóliumának megvédésére komoly erők sorakoztak fel. 2012 októberében, amikor már vészesen közeledett az Európai Unió által előírt 2013. január 1-jei piacnyitás, a Fidesz-frakció nevében Nyitrai Zsolt arra kérte a kormányt, hogy a rendelkezésére álló minden eszközzel segítse a 30 ezer főt foglalkoztató társaságot, hogy az a piacnyitás után is megőrizhesse stratégiai szerepét. „Magyarország számára a Posta nemzeti érték. Nemzeti érdek, hogy a jövőben is az maradjon. Nagyobb szerephez kell jutnia a pénzforgalmi szolgáltatásokban és a lakossági állampapír-forgalmazásban is” – fogalmazott a kormánypárti képviselő. A Fidesz azt is támogatta, hogy az új piacra lépőknél erős legyen az NMHH ellenőrző-engedélyező szerepe. (Persze ezzel nem a Postát akarták megvédeni a riválisoktól, hanem az embereket a szolgáltatások színvonalcsökkenésétől.) Alig több mint egy hónappal a piacnyitás előtt a ritkán megszólaló Áder János köztársasági elnök ellátogatott a Posta gálaestjére, ahol arra kérte az akkor 145 éves cég partnereit, hogy a verseny ellenére és az ország sikere érdekében továbbra is az állami levélhordókat válasszák. „Az okos ember nem az ellenségei számát szaporítja, hanem barátokat, szövetségeseket gyűjt maga köré. Ez a piaci versenyre is igaz” – mondta az államfő.

A postavédelem legfőbb bástyája a 2012 októberében megszavazott új postatörvény lett, amely szigorú jogi, bürokratikus akadályokat állított a liberalizált piac új szereplői elé. Ennek is köszönhető, hogy mindeddig nem alakulhatott ki verseny a levélpiacon, miközben például országosan 161 futárpostacég ajánlata közül lehet választani. 2003-ban, a Medgyessy-kormány idején is született egy postatörvény, de annak célja nem a monopolszolgáltató védelme volt, hanem a liberalizáció elősegítése. Az Európai Parlament 2008 februárjában fogadta el azt az irányelvet, amely alapján a postai szolgáltatások területén a nemzeti monopóliumoknak bealkonyult. A finnek, a svédek, a britek és a németek még a szabályban meghatározott 2010. december 31-i határidő előtt teljes mértékben liberalizálták a piacukat; 11 ország, köztük Magyarország viszont 2012. december 31-ig tartó halasztást harcolt ki magának.

Az FHB-től érkező Szarka Zsolt 2013 januárjában lett a Magyar Posta vezérigazgatója, és az NMHH erős jogosítványainak köszönhetően idén szeptemberig nem is kellett új konkurenssel szembesülnie a könnyű levelek piacán. Az első piacra lépési kérelem 2013-ban az akkoriban az Osztrák Postához tartozó Feibra Kft.-től érkezett, de a cég számviteli eljárásait nem találta áttekinthetőnek a hatóság, és első körben idén áprilisban a City Mail sem felelt meg a kritériumoknak. Vagyis három év laufhoz jutott az állami vállalat, s ebben az extra időben a Miniszterelnökség bábáskodása mellett átalakították a mamutvállalat tulajdonosi és tevékenységi körét. Az FHB, a Takarékbank, a Díjbeszedő és a Magyar Posta összefonódása biztos támasztékot nyújthat a Postának arra az esetre, ha a levélpiacon esetleg gondjai támadnának az új riválisokkal. A postákba közműszolgáltatói ügyintézési pontokat telepítettek.

 

Vetélytársak

Az egyre kevesebb levél ellenére még mindig ez az üzletág termeli ki a vállalat bevételei­nek közel felét. Az anyacég 186 milliárd forintos árbevételéből 90 milliárd forint származott 2014-ben a levelekből (ez 2012-ben még 95 milliárd volt), ennek több mint egyharmada az 50 gramm alatti, üzleti levelekből. A verseny tehát egy 20-30 milliárd forintos piacon pöröghet fel. „A klasszikus postai szolgáltatások iránti igény a fejlett országokban mindenhol csökken, így Magyarországon is. Folyamatosan csökkenő trendet mutat a levélküldési piac is. Évente átlagosan – a nemzetközi trendekhez hasonlóan – Magyarországon is 4-5 százalékkal csökken a levelek mennyisége” – közölte lapunkkal a Magyar Posta. Mivel 2014-ben három választást is rendeztek, ezért volt dolguk bőven a postásoknak: csaknem 700 millió levelet, továbbá több mint 1 milliárd címezetlen reklámkiadványt kézbesítettek (ezzel a levélforgalom esetében 3 százalékos volt a csökkenés, a címezetlen kiadványoknál viszont jelentős, 25 százalékos volt a növekedés). A pénzforgalmi tevékenység (ide tartozik például a sárga csekk is) viszont kompenzálja a kiesést, hiszen 2012 és 2014 között 45,5 milliárd forintról 50 milliárd forintra emelkedett az ebből származó bevétel. Legutóbb éppen 2012-ben működött veszteségesen a Posta; tavaly a 2013-as 1,3 milliárd forintos nyereség a felére csökkent, és osztalékot ezúttal sem fizetett. A közel húsz kapcsolt vállalkozással (pénzszállítótól a nyomdáig) felhizlalt cégcsoport 2,8 milliárd forintos pluszt hozott össze, így elmondható, hogy a közel 3 év megnyert időt hatékonyan használta ki az állami vállalat. „A posta az elmúlt két évben többet fejlődött, mint az azt megelőző húsz év alatt” – mondta májusban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A referenciái között többek között az OTP-t is feltüntető, 2011-ben alapított City Mail – a bank szerbiai leányvállalatának volt kapcsolata a céggel, de már nem él a szerződés – egyelőre nem büszkélkedhet ilyen mutatókkal. A 23 főt alkalmazó cég mindössze 18 millió forintos forgalmat és 9 millió forint veszteséget produkált 2014-ben, a beszámolójából ugyanakkor kiderül, hogy jelentős erőfeszítéseket tett az NMHH-engedély megszerzése érdekében. A hatóság nem is bánt velük kesztyűs kézzel; a hosszadalmas procedúrával megszerzett jóváhagyás komoly jelentőségű, hiszen bár az állami és önkormányzati hivatalos levelek változatlanul a Magyar Posta monopóliumát képezik, a tömeges levelezést lebonyolító vállalatoknak nem lehetetlen az állami cégnél kedvezőbb ajánlatot tenni. Kérdés persze, hogy melyik bank vállalja be azt a kockázatot, hogy a levélhordók lecserélésével esetleg rossz pontot szerez a kormánynál. Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy a City Mail első partnerei között felbukkanhat a Digi, ugyanis a telekommunikációs társaság számlaleveleit már 2014-ben a sárga kabátos kézbesítők vitték ki – igaz, ezt az NMHH a Posta feljelentése után megtiltotta nekik. Úgy tudjuk, a City Mail üzleti tervének kidolgozásában az állami cég egyik volt vezetője is segített, és az is biztosnak tűnik, hogy fillérre kiszámolták, miként lehetnek nyereségesek (a cégről lásd keretes anyagunkat). Fő előnyük, hogy jóval kisebb költséggel, olcsóbban dolgozhatnak, hiszen csak Budapestre szól az engedélyük; nem alakítanak ki postahivatalokat, és csak olyanokkal kötnek szerződést, akik legalább évi 20 ezer levelet adnak fel. Így az egy levélre jutó költség viszonylag alacsony, a logisztikán és a béreken kívül szinte nem kell költeniük semmire. Míg az állami cégnek minden egyes magánlevelet kézbesítenie kell, addig a City Mail csak a fővárosban vinné ki a bankok tömeges számlaleveleit. Értesüléseink szerint a háttérben voltak egyeztetések a felek között, vagyis nemigen számíthatunk arra, hogy a két rivális látványos közbeszerzéseken, pályázatokon méri majd össze az erejét.

A Magyar Posta vezérkara nem győzi hangsúlyozni, hogy jelentős fejlesztésekkel készültek a versenyre, és nincs okuk félni. (Az európai szinten is kimagasló kapacitású Díjbeszedő Nyomda 2013-as megvásárlása például jó húzásnak bizonyulhat.) A City Mail által nagy nehezen megszerzett NMHH-engedély ugyan­akkor egyfajta startjel is lehet a többi – akár hazai, akár külföldi – próbálkozó számára, hogy indulhat a menet. Az állami céggel párhuzamos országos hálózatot aligha akar bárki kiépíteni, de a nagyobb városok vonzó célpontok lehetnek. Nem véletlen, hogy a hatóság által végül elhessegetett Feibra Kft. is Budapesten és a fővárosi agglomerációban kézbesítette volna a tömeges számlaleveleket.

 

Elővágás

A piaci szereplők számát már csak az Európai Unió miatt sem lehet sokáig mesterségesen korlátozni, ám az eddigi európai tapasztalatok szerint a piacnyitás rövid távon aligha eredményez radikális átrendeződést. Az EU-tagállamok túlnyomó részében az állami vagy egykori állami cégek dominánsak maradtak, a független szereplőknek nem sikerült jelentős piaci részesedést szerezni; például Csehországban is 2013-ban lett teljesen szabad a piac, és a Cseh Posta versenytársai a levélküldemények 2-3 százalékát hódították el az állami cégtől.

Ráadásul arra is kész forgatókönyvek vannak, ha a Magyar Posta riválisai kimazsoláznák a garantáltan nyereséges piaci részeket (például a nagyvárosi tömeges számlalevelekét), az állami cégnek pedig meghagynák a garantáltan veszteséges karácsonyi képeslapokat és a kisebb településeket. Egy ilyen helyzetre találták ki a méltánytalan többletteher fogalmát. Egyetemes szolgáltatóként az állami
óriásnak ott is kötelező például postahivatalt fenntartani, ahol az piaci körülmények között veszteséges lenne. Az ily módon keletkező évi több milliárd forintos terhet a költségvetésből kompenzálják. Az eredeti tervek szerint az állami vállalatot a liberalizált piacra beengedett új cégek hozzájárulásaiból segítenék. Ilyen új szereplő azonban eddig nem volt – a jövőben viszont már a City Mailnek is ki kell vennie a részét a teherviselésből.

A verseny felszínre hozhat olyan problémákat is, amelyek a monopolpiacra nem jellemzőek. Holland és német szakszervezeti tapasztalatok szerint az egykori állami posták riválisai azért is dolgoznak kisebb költséggel, mert a munkavállalókat csak részmunkaidőben vagy minimálbérért foglalkoztatják. A Deutsche Postnál ellenben a gyakori sztrájkok következtében remekül lehet keresni, és a permanens munkaerőhiány miatt még így is lasszóval kell fogni a postásokat; a romániai Szatmárnémetiből például havi 2000 eurós bruttó fizetéssel próbálják elcsábítani a munkavállalókat. Ekkora fizetésről egy hazai postás nem is álmodhat. Mindenesetre akár feszültséget is szülhet itthon a zöld és sárga kabátos postások között, ha kiderül: kevesebbet dolgozik, mégis többet vihet haza a másik cég alkalmazottja. A Magyar Posta dolgozói eddig sem lehettek teljesen nyugodtak, ugyanis szolid béremelések mellett az elmúlt években 34 ezerről 30 ezerre csökkent a foglalkoztatottak száma. Sokaktól közös megegyezéssel köszöntek el, illetve nyugdíjazás után nem vettek fel senkit – és így a leépítést túlélők terhelése növekedett a szakszervezetek szerint. A technológiai fejlődés miatt eleve nem túl rózsásak a szakma kilátásai: az amerikai CareerCast közelmúltban publikált számításai szerint a jövőben a postai állások szűnhetnek meg a leggyorsabb ütemben.

Egykori bankvezér a csapatban

A nyilvánosságot egyelőre nem kedvelő City Mail Kft.-ről annyit tudni, hogy egy 2008-ban alapított dubaji társaság hazai leányaként 2011-ben jegyezték be, de tulajdonosai között egy bajorországi befektető is felbukkan két magyar magánszemély, Sebők Sándor és Kanta László mellett. Kettejük közül Sebők Sándor lehet a kulcsfigura, hiszen korábban 25 évet a bankszakmában dolgozott, 20 éves vezetői tapasztalata van. Tulajdonosa és igazgatósági elnöke a főleg pénzügyi tanács­adással foglakozó Etalon csoportnak, amelyet az Inter-Európa Bankból (IEB) a CIB Bankkal való fúzió során kivált banki mene­dzserek alapítottak 2007 végén. Még 1999–2007 között az IEB vezérigazgató-helyettese, majd 2008 augusztusáig a CIB bank treasury és befektetési szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese volt. Nem tudni, hogy milyen terjeszkedési politikát követ a City Mail, de weboldaluk szerint az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban, Szerbiában és Oroszországban aktívak, vagyis Budapest számukra az első uniós hídfőállás. A cég ügyvezetője is szerb.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.