Zsiday Viktor: Más módszertan szerint már az elmúlt években magas lehetett az infláció

Gazdaság

Az infláció emelkedésére hivatkozva közel 10 év után alapkamatot emelt a jegybank, miközben a kormány választási évre készül, ellene feszülve a törekvésének. Zsiday Viktor befektetési szakértőt kérdeztük. 

magyarnarancs.hu: A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Virág Barnabás az Inforádióban pár napja kifejtette, hogy a gazdasági folyamatok új eleme az utóbbi esztendőkhöz képest: az infláció megjelenése, és hogy sok gazdasági szakember várt korábban egy kis inflációt, viszont a jegybank most nem örül neki.

Zsiday Viktor: Többen, köztük én is, a korábbi években számítottunk az infláció megjelenésére, a túlpörgetett hazai gazdaság miatt, aminek oka elsősorban az elképesztő mennyiségű európai uniós pénzbeáramlás, a kormányzati költekezés, és az MNB extrém alacsony kamatpolitikája volt. Ennek ellenére az infláció, bár viszonylag magas volt, 3-4 százalék közötti, nem szabadult el, az MNB pedig mindig kiemelte, hogy nem lát valódi inflációs veszélyt. Abból a szempontból igazuk volt, hogy az árak emelkedése nem okozott gazdasági problémákat eddig, tehát mondhatjuk azt, hogy a jegybank korábbi nagyon alacsony kamatokat fenntartó politikája nem volt téves. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy ellentétben a sok más helyen használt inflációs számítással, az európai metodológia nem, illetve alig tartalmazza a lakásárak emelkedését.

Az amerikai módszertan szerint számítva pedig már az elmúlt években is simán 6-7 százalék infláció lett volna idehaza,

tehát az is igaz, hogy a csúcsra járatott, jegybanki szóhasználattal „magasnyomású" gazdaság mégiscsak jelentős áremelkedést okozott, csak a mi méréseinkben ez nem feltétlenül jelent meg.

Most a jegybank valószínűleg amiatt lát okot aggodalomra – és teljesen egyetértek ezzel –, mert a világgazdaságban komoly változások zajlanak: egyrészt a nagy jegybankok elkezdték felpuhítani az inflációs céljaikat, hajlandóak magasabb inflációt is tolerálni, másrészt a költségvetési politika elképesztően agresszív lett: szinte minden országban frissen nyomtatott pénzek elköltésével pörgetik a gazdaságot, és e kettő valóban veszélyes gyúelegy, ami a 2020-as évtizedben valódi, évtizedek óta nem látott inflációt hozhat a világ számos részén. Veszély tehát van, bár nem feltétlenül pár hónapos távon, hanem több évesen. Ez egy nagy trendnek tűnik.

MN: A jegybank alelnöke többször kiemelte: az alapkamat emelése a leghatékonyabb az infláció ellen. Kell-e számítani más lépésekre is?

ZSV: Ma a jegybankok sokkal beavatkozóbbak, mint mondjuk húsz éve voltak, tehát ha kell, egészen biztosan az MNB is bele fog nyúlni a hitelezési folyamatokba: ki, mekkora kamaton, mennyi hitelt vehet fel. Ilyen lépésekre sor kerülhet a távolabbi jövőben, de egyelőre nincs rá szükség. A 2020-as években a jegybankok valószínűleg sokkal részletesebben fogják a pénzügyi életet befolyásolni, mint korábban.

MN: A jegybank bejelentése szerint úgy számolnak, legalább 4 százalékos infláció várható az év végig, vagy tovább, akár még a jövő évben is velünk maradhat, s hogy amíg ez „a fenntarthatósági sávba" nem jut, addig tartanák fenn a kamatemelési ciklust.

ZSV: Valójában az MNB legfőbb fegyvere a kamatszint beállítása, ugyanis ezen keresztül tudja a forint árfolyamát befolyásolni.

Ha valódi inflációs nyomás lesz, akkor ez ellen a jegybank erős, erősödő forinttal tud reagálni, és olyan magas kamatokat fog tartani, amivel ezt a célt eléri.

A kamatemelkedést tehát leginkább a forint árfolyamszintje fogja gyorsítani vagy adott esetben leállítani. Ez egy nehéz játék: olyan kamatszintet kellene tartaniuk, ami a forintot és részben ezen keresztül az inflációt a megfelelő helyre tereli, de a kamatok, az infláció és a devizaárfolyam között oda-vissza hatás van, ráadásul számos nemzetközi folyamat is befolyásolja. Könnyű hibázni ezen a területen.

MN: Az alelnök hangsúlyosan beszélt a fogyasztói inflációról, illetve hogy az építkezés, a felújítás még csak nem is része a fogyasztói kosárnak.

ZSV: Természetesen más gazdasági szegmensekben is van infláció, de azért jellemző, hogy ezek előbb vagy utóbb átcsorognak a fogyasztói árakba is. A fent említett európai módszertan miatt azonban a lakásárak, -építések áremelkedése nem biztos, hogy jelentősen emeli a hazai inflációt, bár áttételesen hathat rá.

MN: A kormány nem túlzottan látszik foglalkozni az inflációval, nyilván azért, mert választási év jön, meg egyébként is, folyton azt demonstrálná, hogy nálunk a leggyorsabb vagy legalábbis azok közé tartozik a válság utáni növekedés. Számos adó- és egyéb kedvezménnyel – például lakásfelújítási támogatás, ahhoz kapcsolódóan kedvezményes hitelfelvételi lehetőség – kecsegteti az embereket. Az infláció többletbevételt hoz az államkasszának, eközben az MNB az infláció ellen küzd. Ez valami egyeztetett szereposztás lehet?

ZSV: Ugye a független jegybankokra pont azért lenne szükség, mert egy politikus mindig csak minél nagyobb növekedést és költekezést akar, a jegybanknak kellene ezzel szembeszállni, ellensúlyt képezni. Azonban 2008 óta szinte mindenhol egyre inkább elveszítik a jegybankok a függetlenségüket, ez is az egyik oka annak, hogy a következő évtizedben egyre nagyobb az inflációs kockázat. Ebből a szempontból az MNB sem kivétel:

ha esetleg a recesszió és az infláció letörése között kellene választaniuk (majd valamikor a jövőben), biztos vagyok benne, hogy inkább a növekedés pártjára állnának,

tehát azért nálunk nem történhet meg az, ami 1979-82 között az Egyesült Államokban, amikor a Paul Volcker vezette jegybank a teljes politika establishmenttel szembemenve megtörte az inflációs pszichológiát, de ennek az ára hatalmas recesszió volt, és az, hogy Jimmy Carter elnök elvesztette az 1980-as választást. Az MNB tehát abból a szempontból független, hogy ha inflációs veszélyt lát – mint most –, akkor azzal szembeszállhat, de valójában nem veszélyeztetheti ezzel a gazdasági növekedést.

MN: Kiket érinthet mindez kedvezőtlenül?

ZSV: Azokat, akik változó kamatozású hiteleket vettek fel, nekik emelkedhet a törlesztőrészletük, illetve az exportőr cégek nyeresége is csökkenhet az erősebb forint révén. De alapvetően, hosszú távon mindig kedvezőbb a stabil, alacsonyabb infláció, mint egy áremelkedési spirál, tehát az ország szempontjából helyes lépés az infláció kordában tartása.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk