Matolcsy: Magas az infláció, új monetáris politika időszaka kezdődik

  • narancs.hu
  • 2021.06.22 15:55

Gazdaság

A jegybanki alapkamat emelése a túl magas infláció miatt szükséges, csökkenteni kell majd az államadósságot, és teljesen meg kell újítani az egészségügyet - erről beszélt Matolcsy György MNB-elnök. 

Az inflációs kiugrások miatt volt szükség az alapkamat emelésére - mondta Matolcsy György jegybankelnök, miután 8 éves vezetése alatt kedden először emelt alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybanki alapkamatot 0,6 százalékról 30 százalékponttal 0,9-re emelte a Monetáris Tanács. 

Matolcsy azt mondta, elemezték a magyar gazdaság és külső környezetének rendszerét, és arra jutottak, hogy a magyar gazdaság kitűnően vizsgázik az újraindítás és a reálgazdasági helyreállítás terén, a második negyedévben újraindították a magyar gazdaságot, valamennyi növekedési szám jó irányba mutat.

Az előrejelzés szerint a harmadik negyedévben helyreáll a 2019 végi teljesítmény, az egész évre azt várják, hogy 6 százalék körüli, vagy feletti GDP-növekedést is elér a magyar gazdaság.

Matolcsy szerint a magyar GDP-növekedés az EU egyik legjobb újraindítása lesz. Hozzátette, 2010 után helyreállították előbb a fiskális egyensúlyt, majd teljes fordulattal az "egyensúly és növekedés" képletét, ezért jók voltak az alapok arra, hogy átvészeljék, kivédjék, majd megfordítsák a válságot. Úgy fogalmazott, hogy most a helyreállítás közben, újraindítás után vagyunk. 

A jegybankelnök azt is hangsúlyozta, hogy az MNB kivette a részét a helyreállításból, 2020-ban a válság elleni küzdelemben az MNB mintegy 6000 milliárdnyi forrást dobott be, idén 3300 milliárd forintnyit, különböző csatornákon előbb a járvány és a válság elleni küzdelemre, majd a helyreállításra. Az összesen 9300 milliárd forint szerinte az egyik legerősebb jegybanki részvétel az EU-ban. 

Mint mondta, az újraindítás sikerült, a helyreállítás megindult, és biztatóak az eredmények az egész évre, majd jövőre is: idén 6 százalékos, vagy afölötti, jövőre 5 és 6 százalék közötti GDP-növekedést várnak. 

"De mindennek van árnyoldala, a sikeres és rendkívül gyors helyreállításnak is" - tette hozzá Matolcsy, aki kiemelte, hogy a gyors helyreállítás azért sikerült, mert előrébb tartunk az oltásban. Azt mondta,

a gyors helyreállítás árnyoldala- amivel állítása szerint számoltak is - az infláció megugrása.

Azt mondta, a legutóbbi válság során 6 és fél év volt, mire Magyarország helyreállította a korábbi GDP-szintet, most ez másfél év alatt történik meg, másfél év alatt 2019 végi szintre fog emelkedni a GDP-növekedés, ez pedig azt is jelenti, hogy nem 6 és fél évig tart az áremelkedés, hanem berobban, másfél év alatt piaci feszültség alakul ki a kereslet és kínálat között, ez inflációt okoz. Hozzátette,

inflációs kiugrás volt tapasztalható már most is, kétszer is 5 százalék körüli volt a havi infláció, de várnak még magasabbat is. 

Egész évre az MNB "tűrési határukat", vagyis a 3 plusz-mínusz 1 százalékot meghaladót várnak. Ez Matolcsy szerint természetes, és annál nagyobb az infláció, minél jobb a helyreállítás, az EU-ban szerinte azért nem ilyen magas, mert előrébb tartunk a gazdasági helyreállításban. 

Azt mondta, az infláció amellett, hogy a szegények adója, mindenkinek a terhe, az MNB feladata pedig az árstabilitás biztosítása, válaszolniuk kell erre a kiugrásra, a válasz pedig az, hogy proaktívan, tehát mielőtt a kiugrásokból tartósan magas infláció lesz, beavatkoznak - ez történt ma, és Matolcsy szerint elérik, hogy jövő év elejére az infláció visszakanyarodjon a fenntartható szintre. 

A mai döntés az eddigi monetáris politika módosítását jelenti

- jelentette ki Matolcsy. Azt mondta, a keddi kamatemeléssel alapkamat-emelési ciklust idnítanak, tehát nem egyszeri volt a kamatemelés. Mint mondta, a kérdés az, hogy milyen hosszú a ciklus,elmondása szerint addig fog tartani, amíg az infláció vissza nem ereszkedik 3 százalék körülire. A cél, hogy ez minél előbb megtörténjen. 

Hozzátette, az első lépés a mai kamatemelés, ezzel együtt a kamatfolyosó változatlan, de mostantól az alapkamat lesz újból az irányító eszköz, az emelkedési ciklusban végig emelkedni fog. Az egyhetes betéti ráta is beáll majd az alapkamat szintjére.

Havi ütemezésben követik majd egymást az emelések,

úgy, mint korábban a csökkentés is. A kamatemelési ciklus következő havi döntéseit minden esetben adatelemzések alapján hozzák meg, vagyis mint fogalmazott, "adatvezérelt, tényeken alapuló kamatemelési ciklust követ" az MNB. Kiemelte azt is, hogy a Monetáris Tanács ülésén egyhangú volt a döntés, sok érv csengett egybe, a döntések is egyhangúak voltak. 

Matolcsy beszélt arról is, hogy az MNB 2013-tól eddig és ezután is a kormánnyal együtt tervezte meg a működését, szoros stratégiai szövetség alakult ki, ez marad is, bár

lehetnek és vannak is különbségek a magyar gazdasági folyamatok értékelésében, így például a költségvetés vagy a hitelmoratórium értékelésében, de a stratégiai szövetség marad. 

Azt is mondta, az MNB a stratégiai szövetség mellett a működésének központjába a pénzügyi mozgástér növelését tette, minden intézkedés célja az volt, hogy minden gazdasági szereplő mozgástere táguljon, míg szerinte korábban szűkítették, 2013 óta viszont tágul, és ezt is tartják. Azt mondta, a keddi döntések jót tesznek az árstabilitásnak, és ha ez sikerül, a pénzügyi rendszer stabil, a gazdaságpolitika mozgástere tág, és fordulatot vehetünk a zöld, fenntartató fejlődés felé is. 

"Ha nem tudnánk megfékezni az inflációt - de tudjuk, akarjuk és meg is tesszük - akkor a befektetők, a beruházók, nyugdíjasok, keresők is rosszul járnának" - tette hozzá. 

Matolcsy végül azt mondta, "van egy sikeres félidőnk, 2010 és 2019 között, számtalan gólt lőttünk, egy öngólt sem, fantasztikus gólokat lőttünk, szépségdíjasokat, morgásos díjasokat", van egy Trianon utáni 100 évben legjobb évtizedünk, "de ezután váratlanul bezavartak minket az öltözőbe, nem szerettünk volna lemenni, és bezártak, ez volt a covid". De most kijövünk, kifutunk a pályára, de nem lehet ott folytatni, ahol abbahagytuk, van, amiben nagyon jók voltunk, mint az oltás, és van, amibe kevésbé, de most tanulni kell a gyengeségekből, amiket "átbeszéltünk az öltözőben".

"Vissza kell állítani a költségvetési egyensúlyt, nagy adagokban csökkenteni kell az államadósságot, senki ne higgyen el olyan meséket, hogy nem számít már az infláció, az adósság, az államadósság, ezek mind számítanak"

- hangsúlyozta Matolcsy, aki szerint ezek legfeljebb a nagy országokban nem számítanak. Szerinte már jövőre lehetne csökkenteni az államadósság szintjét. (A 2022-es költségvetésben a kormány a korábbi célokhoz képest meglehetősen elengedte a hiányt.) 

Azt is mondta, vannak, akiket jobb öltözőbe zártak, akik versenyképesebbek voltak, mi 20. vagyunk fejlettségben az EU-ban, 19. versenyképességben, 15. fenntarthatóságban. Versenyképesség terén legalább három területen kell nagy fordulatot elérni:

  • állam digitális átállása, 
  • a magyar egészségügyi rendszer hősökkel rendelkezik, de közben a válságban le kellett állítani a normál egészségügyi működést, mert azt már nem bírta a rendszer, ezért az egészségügyet teljesen meg kell újítani, 
  • a felsőoktatásban vannak jó egyetemek, tanárok, diákok, de mégsem éri el azt, mint mások, ezt is fejleszteni kell, 
  • fenntarthatóságban, zöld területen is fejleszteni kell, üzleti szektor szövetkezzen az MNB-vel, mert ez jelenti az egyensúlyokat is. 

A sajtótájékoztatón a Monetáris Tanács részéről elhangzott az is, hogy kiemelt cél az árstabilitás biztosítása, arra számítanak, hogy

lassan kezd majd csökkenni az infláció, és az év végére megint magasabb lesz, 2022 közepére akarják elérni az ástabilitást. 

Hangsúlyozták, hogy az inflációs kockázatok most felfelé mutatnak. 

Patai Mihály MNB-alelnök azt mondta, a magyar bankrendszer likviditási helyzete (hitel-betét arány) nagyon kedvező, ezért van lehetőség újragondolni a növekedési hitelprogramot. A kötvényprogram is nagyon sikeres, és úgy döntöttek, folytatják a növekedési kötvényprogramot is. 

Kandrács Csaba MNB-alelnök a hitelmoratóriumról azt mondta, 

aki tudja, kezdje el visszafizetni a hiteleit, és csak az maradjon a moratóriumban, akiknek még mindig kell ez a védőháló. 

Mint mondta, aki tud, az kezdjen el törleszteni, mert a hitel nem ajándék, azt vissza kell fizetni, és a vissza nem fizetett hitel tovább kamatozik, és azt is vissza kell fizetni. Mint mondta, a terhek nem növekedhetnek ugyan, vagyis nem kell havonta többet fizetni - bár a változó kamatozású hitelekre ez sem igaz, ezért érdemes fix hiteleket felvenni -, a futamidő viszont mindenkinél emelkedhet. 

Az MNB ezért a bankoknak szóló vezetői körlevelet fog küldeni, amiben szorgalmazzák, hogy

  • a bankok adjanak lehetőségek a moratóriumból kilépő, jobb anyagi helyzetben lévő adósok igénye esetén a  felhalmozott kamat és díjterhek ingyen előtörlesztésére,
  • az adósok díjmenetesen módosíthassák a jelenlegi szerződést, ha vállalják, hogy nagyobb havi törlesztőt fognak fizetni.
  • A szerződésmódosítási díj elengedése ugyanakkor nem jelenti a közjegyzői díj elengedését a jelzáloghiteleknél, de így fokozottan vissza tudnák fizetni a felgyűlt kamatokat, és akár az eredeti futamidő végén lezárhatnák az adósságot. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk