A radikálbalos virágárusnak elege lett a fotelforradalomból, és elment az Iszlám Állam ellen harcolni

  • Urfi Péter
  • 2017. április 9.

A hét cikke

A kurdok oldalán harcoló PissPigGranddad obszcén bejegyzéseivel a Twitter sztárja és sokak példaképe lett.

A hét legfontosabb világpolitikai eseménye kétségkívül Szíria amerikai bombázása volt. Ha valaki kíváncsi különböző értékelésekre, azoknak itt az Atlantic, a Politico és a New Yorker gyorselemzése az esemény után, a Washington Post riportja a döntés hátteréről és az American Interest kínos kérdése Obamához. De a hét cikke nem erről szól. Hanem egy San Franciscó-i srácról.

A New York Magazine portréjából mindent megtudunk Brace Beldenről, erről az idegesítő és izgalmas lázadóról, aki punkból lett virágárus, aztán egy bokszolós edzőterem menedzsere, miközben baloldali világnézetét többek között azzal juttatta kifejezésre, hogy a segglukáról küldözgetett képeket liberális újságíróknak, akiket ideológiai eltévelyedőknek tartott. Része lett egy netes szubkultúrának, a magát kábé mocskos baloldalnak nevező laza közösségnek, akiknek Bernie Sanders persze nem volt elég balos, de azért jobb híján befogott orral támogatták. De inkább csak trollkodtak a neten.

PissPigGranddad, the Punk-Rock Florist Who Fought ISIS in Syria, Is Coming Home

Brace Belden can't remember exactly when he decided to give up his life as a punk-rocker turned florist turned boxing-gym manager in San Francisco, buy a plane ticket to Iraq, sneak across the border into Syria, and take up arms against the Islamic State.

A PissPigGranddad művésznéven alkotó Brace-nek azonban volt egy régi álma. A mostani csajának is erről beszélt rögtön az első randijukon, miközben nézték a tengert: azokról a baloldali önkéntesekről, akik elmentek harcolni a spanyol polgárháborúba – és akiket ő is követni szeretne. A Nemzetközi Brigádok magyar résztvevőiről szóló tavalyi interjúnkból látszik az is, mi volt a vonzereje akkor a forradalmi harcnak. PissPigGranddad ugyanezt az elhivatást érezte, amikor rátalált az iraki kurdokra, és bennük vélte felfedezni az új szocialista társadalom élharcosait. Ezért a csajának azt hazudta, hogy tudósítani akar, repülőre szállt, és hamarosan a kiképzésen találta magát.

Az iraki kurdok táborait már ismerhetik az olvasóink, erről írta egyik utolsó cikkét Kakuk György. Idekerült PissPigGranddad, aki gyors kiképzés után egy gépfegyver jobbik végén találta magát, és néhány héttel később már Rakka ostromára indult. Trágár és tiszteletlen Twitter-fiókja hamarosan az amerikai alternatív baloldal egyik kedvence lett, többen az ő ihletésére csatlakoztak a kurdokhoz… Nem folytatom, érdemes elolvasni az egész cikket, tele van vicces sztorikkal és zavarba ejtő kérdésekkel.

További olvasnivalók

Új barátunk, Duterte véres háborúja (Guardian)

Christopher Steele és az orosz dosszié története (Vanity Fair)

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.