Rabszolgaként dolgoztatják és rendszeresen megerőszakolják a román vendégmunkásokat Szicíliában

  • Urfi Péter
  • 2017. március 12.

A hét cikke

A férjek is tudnak róla, hogy a feleségeiket megerőszakolják az olasz farmerek, de szükségük van a munkára. Ahogy az olasz mezőgazdaságnak is szüksége van olcsó munkásokra, ezért a hatóságok félrenéznek. A Guardian nagyszerű cikke.

Ugyanúgy ért véget minden nap, majdnem három éven át. Nicoleta Bolos egy koszos matracon feküdt, és várta, hogy meghallja a közeledő lépések zaját. Azt is hallotta, ahogy a főnöke leteszi a fegyverét a feje mellé, és ahogy odadől mellé a matracra. Először a férje mondta neki, hogy le kell feküdnie a főnökkel. Amikor Nicoleta ezt visszautasította, a férje megverte, majd a főnöke fegyverrel fenyegette. Aztán elkezdtek átjárni a farmer barátai is, hogy – az amúgy állati körülmények között tartott, konkrétan macskatáppal etetett – a nőket megerőszakolják. De a fegyvernél és a rendszeres megerőszakolásnál is ijesztőbb volt az a lehetőség, hogy elveszti a munkáját.

Nem, ez nem egy rabszolgacsaláddal esett meg a 18. században egy gyapotföldön. A történet mai, minden szereplője az Európai Unió polgára, a helyszíne pedig a festői szépségű Szicília, azon belül is Ragusa, a kontinens egyik legnagyobb és legbüszkébb zöldségtermelő vidéke. Becslések szerint 7500, főleg román nő dolgozik itt, akik közül minden második lesz erőszak áldozata.

Raped, beaten, exploited: the 21st-century slavery propping up Sicilian farming

Lorenzo Tondo és Annie Kelly tanítani való cikket írt. Rengeteg emberrel beszéltek, hogy a sztori lehető legtöbb vonatkozását bemutathassák. A személyes traumákról 10 román nő számolt be a lapnak. A folyamatban lévő nyomozásokról mesélnek rendőrök és ügyészek, akik szerint az áldozatoknak csak a töredéke mer feljelentést tenni. A témát kutató egyetemi tanár elmondja, hogy ezek a nők azért jönnek ide, hogy eltartsák az otthon hagyott családjukat. Egy kifejezetten a román nők segítésére vállalkozó civil szervezet vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben a közösségben döbbenetesen nagy az abortuszra kényszerülő nő, és őket legtöbbször olasz férfiak kísérik a kórházba.

Az olasz szakszervezeti vezetők viszont megvilágítják a történet másik oldalát, hogy ti. az olasz farmerek csak úgy maradhatnak versenyképesek, ha alulfizetik a munkásaikat, és mivel a szabályozás ezt nem teszi lehetővé, ezért illegálisan dolgoztatják őket. Ez persze az embertelen körülményeket egyáltalán nem menti (hát még a nemi erőszakot). A hatóságok és a politika viszont éppen azért nem foglalkoznak kellő eréllyel a kérdéssel, mert túl sok érdeket sértene – konkrétan hazavágná az olasz mezőgazdaságot, ha törvényesen, szabályos bérezéssel foglalkoztatnák a vendégmunkásokat – mondja egy politikus, aki vizsgálatot követelt a parlamentben, egyelőre kevés eredménnyel.

A cikk igazi hőse Nicoleta, aki elhagyta az őt rendszeresen megerőszakoló főnökét és a férjét is. Azóta másik farmon dolgozik, és névvel, arccal vállalta a történetét, hogy ezzel hívja fel a figyelmet a tarthatatlan helyzetre.

További olvasni- és néznivalók

Hatrészes videósorozat az amerikai fegyverhasználatról. (AJ+)

Rajzok a metrón alvás intimitásáról (New Yorker)

Az FBI szupertitkos részlege, amelyik az orosz befolyásolással foglalkozik. (CNN)

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.