Rabszolgaként dolgoztatják és rendszeresen megerőszakolják a román vendégmunkásokat Szicíliában

  • Urfi Péter
  • 2017. március 12.

A hét cikke

A férjek is tudnak róla, hogy a feleségeiket megerőszakolják az olasz farmerek, de szükségük van a munkára. Ahogy az olasz mezőgazdaságnak is szüksége van olcsó munkásokra, ezért a hatóságok félrenéznek. A Guardian nagyszerű cikke.

Ugyanúgy ért véget minden nap, majdnem három éven át. Nicoleta Bolos egy koszos matracon feküdt, és várta, hogy meghallja a közeledő lépések zaját. Azt is hallotta, ahogy a főnöke leteszi a fegyverét a feje mellé, és ahogy odadől mellé a matracra. Először a férje mondta neki, hogy le kell feküdnie a főnökkel. Amikor Nicoleta ezt visszautasította, a férje megverte, majd a főnöke fegyverrel fenyegette. Aztán elkezdtek átjárni a farmer barátai is, hogy – az amúgy állati körülmények között tartott, konkrétan macskatáppal etetett – a nőket megerőszakolják. De a fegyvernél és a rendszeres megerőszakolásnál is ijesztőbb volt az a lehetőség, hogy elveszti a munkáját.

Nem, ez nem egy rabszolgacsaláddal esett meg a 18. században egy gyapotföldön. A történet mai, minden szereplője az Európai Unió polgára, a helyszíne pedig a festői szépségű Szicília, azon belül is Ragusa, a kontinens egyik legnagyobb és legbüszkébb zöldségtermelő vidéke. Becslések szerint 7500, főleg román nő dolgozik itt, akik közül minden második lesz erőszak áldozata.

Raped, beaten, exploited: the 21st-century slavery propping up Sicilian farming

Lorenzo Tondo és Annie Kelly tanítani való cikket írt. Rengeteg emberrel beszéltek, hogy a sztori lehető legtöbb vonatkozását bemutathassák. A személyes traumákról 10 román nő számolt be a lapnak. A folyamatban lévő nyomozásokról mesélnek rendőrök és ügyészek, akik szerint az áldozatoknak csak a töredéke mer feljelentést tenni. A témát kutató egyetemi tanár elmondja, hogy ezek a nők azért jönnek ide, hogy eltartsák az otthon hagyott családjukat. Egy kifejezetten a román nők segítésére vállalkozó civil szervezet vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben a közösségben döbbenetesen nagy az abortuszra kényszerülő nő, és őket legtöbbször olasz férfiak kísérik a kórházba.

Az olasz szakszervezeti vezetők viszont megvilágítják a történet másik oldalát, hogy ti. az olasz farmerek csak úgy maradhatnak versenyképesek, ha alulfizetik a munkásaikat, és mivel a szabályozás ezt nem teszi lehetővé, ezért illegálisan dolgoztatják őket. Ez persze az embertelen körülményeket egyáltalán nem menti (hát még a nemi erőszakot). A hatóságok és a politika viszont éppen azért nem foglalkoznak kellő eréllyel a kérdéssel, mert túl sok érdeket sértene – konkrétan hazavágná az olasz mezőgazdaságot, ha törvényesen, szabályos bérezéssel foglalkoztatnák a vendégmunkásokat – mondja egy politikus, aki vizsgálatot követelt a parlamentben, egyelőre kevés eredménnyel.

A cikk igazi hőse Nicoleta, aki elhagyta az őt rendszeresen megerőszakoló főnökét és a férjét is. Azóta másik farmon dolgozik, és névvel, arccal vállalta a történetét, hogy ezzel hívja fel a figyelmet a tarthatatlan helyzetre.

További olvasni- és néznivalók

Hatrészes videósorozat az amerikai fegyverhasználatról. (AJ+)

Rajzok a metrón alvás intimitásáról (New Yorker)

Az FBI szupertitkos részlege, amelyik az orosz befolyásolással foglalkozik. (CNN)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.