Rosszabbul fogunk élni (már megint)

  • narancs.hu
  • 2014. június 11.

Hírnarancs

Sikerélmény, végre! Nem hiába tiltakozott a magyar sajtó java a reklámadó ellen, legalább a Fidesz-közelivé lett Tv2 megúszhatja. Hőség van és szerda, és jönnek a hírek.

A mai parlamenti ülésen kivételes eljárásban szavazták meg – 140 igen és 30 nem mellett – azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a reklámokból származó árbevétel után adót kell fizetni a médiavállalkozásoknak, a kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak és az internetes reklámok közlőinek. Az ebből származó adóbevétel a 10 milliárd forintot sem haladja meg. Az érintettek sávosan adóznak, azaz a félmilliárdos reklámbevételt el nem érő vállalkozások nem adóznak, 500 milliótól 5 milliárdig a bevétel 1 százaléka, 5 és 10 milliárd között 10 százalék, és így tovább. A legmagasabb kulcs a 40 százalék, ezt 20 milliárd forint reklámbevétel fölött kell kicsengetni a költségvetésnek. Úgy látszik azonban, nem hiába állt ki a magyar sajtó a Fidesz közeli vállalkozások mellett is, mert az utolsó pillanatban benyújtott kormánypárti módosító indítvány elfogadásával például a Tv2 jól járhat: az adóalap ugyanis csökkenthető az előző évi elhatárolt veszteség felével, és ez a reklámadó miatt eredetileg is a legnagyobbat szívó RTL Klubot hozza még rosszabb helyzetbe. Az Együtt–PM két politikusa, Karácsony Gergely és Szigetvári Viktor épp e nyilvánvaló diszkrimináció miatt fordul panasszal az Európai Bizottsághoz: álláspontjuk szerint a törvény jelen formájában ellentétes az Európai Unió konkrét személyek, csoportok diszkriminációját vagy kedvezményezettségét tiltó adószabályaival.

A Költségvetési Felelősségi Intézet legfrissebb technikai kivetítése szerint a kormány továbbra is irreálisan magasnak tervezi a növekedést, majd ehhez számol költségvetést bármiféle érdemi kiadáscsökkentés. A növekedés így megint elmarad a félreszámolt tervektől, emiatt aztán költségvetési megszorítási kényszerbe kerül az állam, és ettől a vártnál is kisebb lesz a növekedés, viszont nagyobb kormányzati kiszámíthatatlanság – olvasható az index.hu összefoglalójában.

Emlékeznek még arra a pártra, hogy MSZP? Na, ennek lesz a budapesti elnöke Kunhalmi Ágnes, ha jelölik. (Jelölik.)

Az MSZP egyik lehetséges új stratégiája a jelek szerint abban áll, hogy mások elképzeléseit ők még az ötletgazdánál is jobban akarják: volt ugye ez a Jobbikot majmoló rendpárti duma, most meg Miskolcra szeretnének minisztériumot, ha egyszer a Fidesz-kormány Debrecennek, Kecskemétnek és Székesfehérvárnak is szán valami effélét.

Azért éri öröm is a szocialistákat: hiába ármánykodott a pernahajder Surján az EP-ben, csakazértis lett az Európai Parlament brüsszeli székházában Horn Gyula tanácskozóterem!

Holnap kezdődik a foci-vb, de ne örüljenek, nincs minek, főleg, hogy az angolok szerintünk már ki is estek.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.