A bukás árnyékában – Már Lázár sem bízik a kormányban?

  • narancs.hu
  • 2015. március 23.

Hírnarancs

Megosztott választókerület, szkeptikus főminiszter, Kiss Szilárd, az életre kelt ponyvakarakter, pervesztes Kehi, lopott múmia és közelgő tavaszi óraátállítás a lendületes hétfő hírei között.

Ajka, Tapolca

Az április 12-i időközi országgyűlési választásra készülő, szigorúan fideszes kamarillapolitikai okokból tapolcainak keresztelt Veszprém megyei 3-as számú választókerület végletesen megosztottnak tűnik: Ajka és környéke a szocialista, a tapolcai járás inkább a jobbikos, míg Sümeg, a választókerület harmadik legnagyobb települése a fideszes jelöltet támogatja – derült ki az MSZP megbízásából a Publicus Research által március 18. és 20. között, közel 900 ember megkérdezésével készített közvélemény-kutatásból. A pártpreferenciák ettől némileg eltérőek: a választókörzetben a Fidesz a legnépszerűbb párt (39 százalék), a Jobbik a második (37 százalék), és harmadik az MSZP (16). Csakhogy ez esetben is az egyéni jelöltek sokszor pártjuktól elütő népszerűsége dönthet. (Hétfőn meglátogatta Sümeget a CÖF is: a teaser trailert itt nézhetik meg erős idegzetű olvasóink.)

Lázár előre feladta

A Népszava úgy tudja, a hétvégén egy zártkörű tatai rendezvényen Lázár János mintegy százfős hallgatóság előtt azt mondta: ha lesz népszavazás a vasárnapi zárva tartásról, a Fidesz azt el fogja veszíteni. Ezáltal visszaáll a korábbi állapot, és a most bezárt üzletek újra nyitva lesznek. A miniszter a Szeretem Magyarországot Klub rendezvényén beszélt, mely állítólag nagyon komolyan veszi a titoktartási szabályokat (a Népszava a Bilderberg-csoporthoz hasonlítja a Gerendai Károly által még 2005-ben kitalált kezdeményezést, ami azért nyilvánvalóan túlzás). Mindenesetre a sajtóértesülést a Miniszterelnökség nem kommentálta. A vasárnapi zárva tartás ellen egyébként a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezet közösen kezdeményezett népszavazást, melynek kérdéseire rá kell bólintania a Nemzeti Választási Bizottságnak, illetve a kiíráshoz össze kell gyűjteni 200 ezer aláírást is. Érvényes népszavazást az Alaptörvény elfogadása óta igen nehéz lebonyolítani: 2011 óta már 50 százalék plusz egy főnek kéne voksolnia.

false

 

Fotó: MTI

Kiss Szilárd, helyettem tégy vallomást!

Folytatta cikksorozatát az Index Kiss Szilárd, a kormányzat saját bejáratú, időközben lebukott Csicsikovja (sőt Mata Harija) kalandjairól. Mint most kiderült, pont orosz alvilági kapcsolatai miatt tartotta őt kockázatosnak a magyar titkosszolgálat, úgy is, mint a keleti nyitás egyik kulcsfiguráját. Ám Kiss hiába bukott meg az átvilágításon, Fazekas Sándor agrárminiszter gondoskodott róla, hogy miniszteri megbízottként pozícióban maradhasson – azóta sem hajlandó elárulni, miért. Kínos fejlemény, hogy Nyugat-Európában olyan orosz prostituáltak és bűnözők buktak le, akiknek a vízumát a moszkvai magyar konzulátuson állították ki. Nem is csoda: Kiss nagy tételben intéztetett vízumokat, egyszer 80 ezer eurót vett át a papírokért, aki pedig szóvá tette gyanús ügyleteit, az magára vethetett. A moszkvai nagykövetség már nem bírta a rengeteg vízumigénylést, ezért azt kiszervezte egy magáncégnek, amit pont Kiss Szilárd befolyásos orosz élettársa irányított. Ez eddig egy csinos filmforgatókönyv volna – sajnos kötve hisszük, hogy pont erre adna pénzt a Vajna-féle Filmalap.

TASZ vs. Kehi

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetnek adott igazat a bíróság abban a perben, amelyet a TASZ a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ellen indított a norvég pénzek ügyében az érintett civil szervezeteknél zajló vizsgálatok miatt. Ennek értelmében a Kehinek ki kell adnia az adatokat arra vonatkozóan, ki adta az utasítást a civil szervezetek elleni vizsgálatok megindítására a norvég pénzek ügyében – írta közleményében a TASZ a bíróság február végi, elsőfokú döntésére hivatkozva.

A jogvédő szervezet tavaly szeptemberben perelte be a Kehit a vizsgálatok miatt, „miután a kormány támadássorozatot indított a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott civil szervezetekkel, köztük a TASZ-szal szemben”.

Tarlós Budapestje

A pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának komplex megújítására vonatkozó építészeti tervpályázat kiírásáról döntött a mai napon a Fővárosi Közgyűlés, mely felkéri a főpolgármestert, hogy gondoskodjon a tervpályázat előkészítéséről, és a tervpályázati kiírás tervezetét terjessze majd a közgyűlés elé. Az elfogadott javaslat a beavatkozások egyik legfontosabb akcióterületeként a több szempontból is frekventált pesti belvárosi partszakaszt jelölte meg: ezek szerint kiemelt cél a Duna-parti területek vonzerejének, közlekedési kapcsolatrendszerének és környezeti minőségének javítása. Ezt pedig többek között a pesti alsó rakpartok forgalomcsillapítása, a kikötők rendezése, a kerékpáros- és gyalogosközlekedés, valamint a városi és elővárosi hajózás fejlesztése révén javasolt elérni. Ez természetesen az utópikus jövő: a fővárosi jelen a szintén a mai napon tapasztalt brutális dugóké.

Lendületben a főváros

Lendületben a főváros

Fotó: MTI

Lopott szobor

Kínai szakértők megerősítették, hogy még 1995-ben törvényellenesen tulajdonították el egy kelet-kínai faluból azt az 1000 éves Buddha-szobrot, amely jelenleg egy holland magángyűjtő birtokában van, és legutóbb Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban volt kiállítva. A Fucsien tartományi kulturális örökségek hivatala tegnap helyi kutatásokra és médiajelentésekre hivatkozva arra a megállapításra jutott, hogy az ereklye Jangcsun faluból származik – számolt be a Hszinhua hírügynökség.
A szobor a múzeum tavaly októberben nyílt Múmiavilág című kiállításának központi darabja volt, és eredetileg idén május 17-ig lett volna látható a nagyközönség számára. Holland tulajdonosa azonban múlt hét pénteken minden magyarázat nélkül elszállíttatta Budapestről. A hírügynökségi összeállítás szerint Jangcsun falu lakói az év elején könnybe lábadt szemmel nézték a kiállításról, illetve a szoborról készült televíziós beszámolókat, mert többen ráismertek a húsz éve templomukból hiányzó alkotásra.

Tavasz, óraátállítás

Mint friss prognózisunkból is kiderül, ezen a héten izgalmasan változatos időnk lesz: kezdetben a napsütés fog dominálni, ám szerdától a felhők és esők, sőt az első tavaszi záporok veszik át a főszerepet, idővel a szél is feltámad, s hétvégére némileg le is hűl az idő. No és ne felejtsük: vasárnap hajnali 2-kor hirtelen 3 óra lesz, kezdődik a nyári időszámítás (ennek történetéről, hasznairól és kárairól eme régebbi cikkünkben olvashat).

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.