A gyerekeink oktatásán és az ország jövőjén spórol a kormány

  • narancs.hu
  • 2015. szeptember 2.

Hírnarancs

Ki lopott Orbán Ráhel esküvőjén? Miért szégyelli a Századvég tanulmányait Lázár János? Miért mi költjük a legkevesebbet oktatásra az egész régióban? Kínzó kérdések a szerdai hírekben.

Menekültek minden mennyiségben

A magyarnarancs.hu-n egész nap olvashatták a jelentéseket arról, mi folyik a Keletiben. De rendszeresen frissülő cikkünkön kívül interjúztunk a témában Fátyol Hermina színésszel és Csárdi Antal LMP-s képviselővel, illetve legutóbb ezt a szörnyű videót tettük közzé a rendőrök akciójáról. De hogy kicsit kilássunk a napi drámából, ajánljuk Szalai Máté írását, benne „négy tévhit a menekültekről”.

Rombolás az oktatásban

Képünk nem a helyszínen készült

Akik nem számítanak

Fotó: Sóki Tamás/MTI

Ahhoz képest, hogy az oktatás fontosságát nem győzi emlegetni a kormány, az Eurostat adatai szerint 2010 óta csökken a GDP-ből az oktatásra fordított rész aránya: a régióban az utolsó helyre küzdöttük le magunkat – írja a 444.hu. A holnap utcára kerülő nyomtatott Narancsban összeszedtük, amit a tanévkezdéskor az új jogszabályokról tudni kell – alig hihető, amit találtunk.

Nem tudjuk meg, ki lopott Ráhel lagziján

Lezárta a nyomozást az Orbán Ráhel esküvőjén ellopott telefonokkal kapcsolatban a rendőrség. Az RTL Híradó információi szerint nincs meg a tolvaj, aki 2013-ban vitte el a készülékeket a lagziból. Úgy tudjuk, csak a DNS-vizsgálatokra 10 millió forintot is költhettek, mindenkitől vettek mintát, aki az esküvőn dolgozott. Mert a jog előtt is vannak egyenlőbbek.

Lázár meggondolta magát

Nem tartja be június közepi ígéretét, vagyis mégsem adja ki a Századvég-csoport kormányzati megrendelésre írt tanulmányait a Miniszterelnökség – írja a vs.hu. Mint az köztudott, ezekért 4 milliárdot fizettek a mi pénzünkből.

Lázár János a június 28-i kormányinfó nyilvánossága előtt jelentette be, hogy a vs.hu újságírója, Joó Hajnalka jogerősen is megnyerte a pert, a Miniszterelnökség ezért a cégcsoport 30 ezer oldalnyi, kormányzati megrendelésre írt anyagát hozzáférhetővé teszi az újságírónak. Most azonban meggondolták magukat, inkább fellebbeznek a Kúriához. Biztos jó okuk van rá, hogy ennyire féljenek a nyilvánosságtól.

Nővérek a hídon

Szerda reggel húsz percre Sándor Mária kéttucatnyi fekete pólós ápolótársával lezárta az Erzsébet hidat. A flashmob szervezőit pontban fél hétkor egy mentőautó kísérte a hídra, és két perc múlva a buszsávok kivételével molinók kifeszítésével megállították a forgalmat – írja a nol.hu. A dolgukra siető autósok többsége türelemmel várt, volt, aki integetett, biztatta a nővéreket, de elhangzott néhány durva szó is.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.