A lopás új neve: „elveszíti közvagyon jellegét”

Mint kés a vajon, úgy ment át az Országgyűlésen a lopást törvényesítő két fideszes javaslat. Ezentúl minden külső ellenőrzés nélkül költhetik az MNB alapítványai a nekik juttatott 250 millárd forintot, és hasonlóan tehet a nemzeti pénzügyi rendszer tagjaként a Magyar Posta is. Orbán Viktor még ma is védelmébe vette a milliókat eltüntető Farkas Flóriánt, aki ellen már hivatali vesztegetés miatt nyomoznak. Keddre elkészült a tiltakozó pedagógusok 12 pontja, és az is kiderült, Habony Árpád vajon kije Andy Vajnának.

Matolcsy mellett, akár a bírósággal szemben is

Ahogy az várható volt, alig több mint 24 órával a benyújtása után a parlament 118 igen szavazattal elfogadta azt a fideszes törvényjavaslatot, mely a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványait kiveszi az infótörvény hatálya alól. Az indoklás szerint azzal, hogy a közpénzből működő MNB nem saját nevében, hanem alapítványokon keresztül költekezik, a pénz „elveszíti közvagyon jellegét”, így az általuk megkapott 250 milliárd forint elköltését immáron senki nem ellenőrizheti. A törvény elfogadásával azért kellett ennyire sietni, mert nemrégiben egy jogerős bírósági döntés már kimondta, hogy a jegybank fura összetételű és tevékenységi körű körű alapítványai közpénzzel gazdálkodnak, így szerződéseiket nyilvánosságra kell hozni. A törvény éppen ezért visszamenőlegesen is hatályos. Ráadásul az utolsó pillanatban módosítottak a törvényen, így az nem csupán a Matolcsy-alapítványokra, hanem azokra a vállalatokra is vonatkozik, melyekben közvetlenül vagy közvetve tulajdonrésze van a jegybanknak. Ezt a módosítást a 444 szúrta ki, és rögtön hoztak is néhány példát: teljes titokban működhet ezentúl a banki elszámolást végző Giro Zrt., a Keler Zrt. vagy „az állami rosszbank” a Mark Zrt. leányvállalatai, vagy a Matolcsy György magánhadseregeként műkődő MNB Biztonsági Zrt. cége, a Qualitas Védelmi Tanácsadó Kft. is.

 

Az Országgyűlés annak ellenére szavazta meg csont nélkül a nagyüzemi lopást törvényessé tévő jogszabályt, hogy az Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője szerint „sérti az Alaptörvényt, ellentmond az alkotmánybírósági, bírósági és hatósági gyakorlatnak, súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségének követelményét”.

Mindezekhez képest az már csak mellékes, hogy a törvény a Matolcsy György eddigi 2,5 milliós havi fizetését 5 millióra, az alelnökökét pedig 4,5 millióra emeli. A Monetáris Tanács tagjai 3 milliót kapnak, a fideszes Papcsák Ferenc pedig, aki az fb elnöke, 3,5 milliót vihet haza ezentúl.

A posta hirtelen versenyhelyzetbe került

Szintén 118 szavazattal fogadták el azt a javaslatot, mely az MNB-hez hasonlóan a Magyar Postát is kiveszi az infotörvény hatálya alól, azaz korlátozza a posta szerződéseinek megismerhetőségét. Ebben az esetben az érv úgy szól, hogy a posta versenyhátrányba kerülne, ha szerződései megismerhetők lennének. Az elfogadott szöveg a folyamatban lévő közérdekű adatigényléseget is leállítja, és visszamenőleges hatályú, azaz a régebben keletkezett adatokra és szerződésekre is vonatkozik. Ezen szerződéseinek titkosítása azért is jelentős lehet, mert a posta részvételével formálódik az a nemzeti pénzügyi rendszer (stratégiai partnerek az MFB, a takarékszövetkezetek és az FHB), melynek Orbán Viktor kiemelt szerepet szán a következő években. Ezzel kapcsolatban Péterfalvi Attila azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy elképzelhetetlennek tartja, hogy egy nemzeti vagyonnal gazdálkodó, állami tulajdonú társaságot úgymond kivegyenek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alól.

Farkas Flórián: hivatali vesztegetés

A Nemzeti Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés gyanúja miatt indított nyomozást Farkas Flórián ellen. A nyomozás alapja egy hangfelvétel, melyet Hegedüs István (Farkas utóda az ORÖ élén) játszott le egy sajtótájékoztatón. A felvételen egy képviselő azt állítja, hogy Farkas Flórián pénzt ajánlott neki, ha Hegedüs megbuktatására szavaz, míg egy másik képviselő azt állítja, neki három évre 350 ezres fizetést ajánlottak Farkasék a „megfelelő szavazatért” cserébe. Farkas a kormánytól kapott pénzből lehetett ilyen nagyvonalú, igaz, azt a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására kellett volna fordítania.

 

A Farkas irányítása alatt történt visszaélések miatt vizsgálatot folytat a NAV, több minisztérium és az EU is, de mindezek ellenére Orbán Viktor még ma is megvédte Farkast. A miniszterelnököt Ikotity István LMP-s képviselő kérdezte arról, mikor fogják Farkast meneszteni, amire Orbán ennyit válaszolt: „Nincs ilyen szándékunk. Ön utazik Farkas Flóriánra, és ez az ő pozícióit erősíti.”

Bíróság elé kerül a kormány népszavazási kérdése

Miután hétfőn a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) törvényesnek találta a kormány népszavazási kérdését a bevándorlásról („Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”), a határozatot máris megtámadták, így a kérdésről a Kúriának kell döntenie. A felülvizsgálati kérelmet öt napon belül kell továbbküldeni, a Kúriának pedig onnantól számítva 90 napja van döntést hozni. Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője blogján jelentette be, hogy a Kúrához fordul, mert szerinte a kérdés jogsértő. A Fidesz szerint azok, akik megtámadták a népszavazást, Brüsszellel együtt bevándorlókat akarnak betelepíteni Magyarországra, és Budapestből is Kölnt akarnak csinálni.

Itt a pedagógusok 12 pontja

A Civil Közoktatási Platform megfogalmazta követeléseit, amelyek teljesülése nélkül szerintük már az idei tanév sem lehet sikeres. Szerintük el kell halasztani a jövő évi érettségire vonatkozó változtatások életbe lépését, és a középfokú szakképzési rendszerben tervezett minden változtatást is azonnal fel kell függeszteni. A pedagógusok csökkentenék a diákok terheit, és többek között megszüntetnék a kötelező erkölcs- és hittanórákat, valamint a mindennapos tornaórát is. Külön támogatást és tantervet szeretnének a speciális nevelési igényű gyerekeknek, és azonnali beavatkozást várnak a kormánytól a roma diákok növekvő szegregációjának visszaszorítására. Visszaállítanák a tankönyvválasztás szabadságát, és felfüggesztenék az életpályához kapcsolódó minősítés és ellenőrzés rendszerét. A csoport szeretné, hogy ismét legyen lehetőség a nyugdíjas korú pedagógusok visszafoglalkoztatására, és töröljék el a létszámstopot. Követelik továbbá, hogy a kormány biztosítsa az oktatásfinanszírozás legalapvetőbb forrásait, és elvárják az oktatással kapcsolatos őszinte és nyilvános kommunikációt. Utolsó pontjukban azt kérik, helyezzék új alapokra a közoktatási rendszert, azaz egy új köznevelési törvény kidolgozását várják el a kormánytól. A tiltakozó pedagógusok követeléseit részletesen itt olvashatja.

Árpád Andy barátja

Azaz Habony Vajnáé. Többek között erről is beszélt a filmügyi biztos a nemrégiben Matolcsy György unokatestvéréhez került origónak adott interjújában. Az interjú apropója természetesen a hétfő hajnalban Oscar-díjat nyert Saul fia, és annak amerikai fogadtatása volt, de nem lehetett megkerülni a Tv2-t és az abban is igen aktív Habony Árpádot sem.

 

Fotó: Pozsonyi Janka/origo

Vajna szerint Simicska bejelentkezése a csatornáért mindössze néhány kellemetlen napot okozott neki, de aztán a probléma „megoldódott magától”. Külföldi vendégeinek Habony Árpádot a barátjaként mutatja be a volt hollywoodi producer, aki ennek ellenére nem volt ott a miniszterelnöki főtanácsadó esküvőjén a Szépművészeti Múzeumban. Vajna azzal nem foglalkozik, hogy Habony ingyen kapta meg az ország egyik legszebb múzeumát a lagzira, de azt elismeri, hogy Baán Lászlóval is jóban van, immáron majdnem harminc éve. Hiába vannak azonban Vajnának barátai, nála ez nem indok semmire: „Olyanfajta ember vagyok, aki nagyon fontosnak tartja a barátait, de senki nem kap egy filmre pénzt csak azért, mert ismer engem.”