A magyar kriminalisztika történetének legnagyobb ügye – Lehet, hogy Orbán Viktort jelentették fel

  • narancs.hu
  • 2016.02.05 17:02

Hírnarancs

Orbán szerint terrorveszély áll fenn, a fővárosi főügyész 1548 oldalas vádirattal henceg. Hoppál a pécsi polgármesterrel Jugóba viszi a kultúrát. Meghalt Kőrösi Zoltán író.

Orbán on the air

Sokáig úgy tűnt, hogy a nap sztárja Orbán Viktor lesz, hiszen heti rádiós rendes kinyilatkoztatása során – ahogy azt mondani szokás – közérdekű témákat érintett. A terrorvészhelyzettel kapcsolatos beszólásáról itt olvashatnak, de Orbán hozzátette a magáét iskolaügyben is – „Mindenképpen változtatni kellett. Szerintem jó irányba indultunk el” –, sőt úgy nyilatkozott, mint aki már majdnem megoldotta a problémát: „A kabinet a nyílt kormányzás híve, mindenki véleményére kíváncsi, és nagy reményeket fűz a Nemzeti Pedagógus Karhoz, amelyet azért hoztak létre, hogy az oktatás belső szakmai kérdéseit pártpolitikától mentesen meg lehessen vitatni.”

false

 

Fotó: MTI–Koszticsák Szilárd

 

Nekiugrott Orbánnak a derék talpas?

Alig mondta ki Orbán a rádióban, hogy „hitelt érdemlő információink vannak arra nézve, hogy terrortámadásokat készítenek elő magyar emberek ellen”, a 24.hu szerint a közismert feljelentőember, Tényi István máris akcióba lépett, és az ORFK-nak küldött közérdekű bejelentésében ezt írja: „A Btk. 317. §-a rendelkezik arról is, hogy aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Az ügy pikantériája, hogy Tényi eddig kizárólag a Fidesz mellett körmölte feljelentéseit, most meg? Tulajdonképpen Orbánt jelentette fel. Vagy azt, akitől Orbán is tudja? Izgatottan várjuk a magyarázatot.

Ibolya Tibor és a rekordok könyve

Csakhogy mégsem Orbán eget rengető megnyilvánulásaiból lettek a nap legharsányabb mondatai, ezt pedig a derék fővárosi főügyésznek, dr. Ibolya Tibornak köszönhetjük, aki fergeteges sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy elkészült az Quaestor-per vádirata. „A magyar kriminalisztika történetének talán legnagyobb ügye ért most vádemelési szakaszba  – mondta a főügyész. – Az ügyben 8800 oldal nyomozati anyag született, és 1548 oldalas vádiratot rakott össze az ügyészség 11 vádlott ellen, akik mind korábbi Quaestor-alkalmazottak, és mellesleg egy maffia tagjai. A hatalmas mennyiségű nyomozati anyagról videó is készült, amit az ügyészség honlapján lehet megnézni.”

false

 

Fotó: MTI–Bruzák Noémi

 

 

Ám az index.hu-n az is kiderül, hogy Ibolya szerint e maffiát csak 2010 előtt lehetett volna nyakon csípni, „Ibolya szerint az újabb, 2013-as PSZÁF-vizsgálatot már nem lehet felelőssé tenni azért, hogy nem találtak semmi rendelleneset a Quaestor működésében, mivel eddigre már olyan jól kiépült az álbrókerhálózatot is működtető bűnszervezet, hogy egy egyszerű célzott vizsgálat ezt nem tárhatta fel”, azon pedig már szemünk se rebben, hogy „az ügyészség nem vizsgálta a politikai szálat sem, mivel a kormányzati háttérintézmények pénzének utolsó pillanatban levezényelt kimentéséről korábban kimondta a nyomozati hatóság, hogy nem volt bűncselekmény”.

Gyász

Tragikus hirtelenséggel, szívroham következtében pénteken elhunyt Kőrösi Zoltán író, dramaturg, forgatókönyvíró – erősítette meg az Origo hírét az MTI-nek Mészáros Sándor, a Kalligram főszerkesztője.

false

 

Fotó: wikipedia.org

Kőrösi Zoltán 1962-ben született Budapesten. 1987-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar–történelem szakán szerzett diplomát. 1986-tól kritikákat, esszéket publikált, két évig kiadói szerkesztő volt a Kossuthnál, 1990-től a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője, 1995-től főszerkesztője, 2002-től 2007-ig művészeti főszerkesztője volt. 1995–96-ban ő szerkesztette az Írószövetség Fiatal Írók József Attila Körének JAK-füzetek című sorozatát. A Szépírók Társaságának alelnöke, 2010-től a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt.

1993-ban megnyerte a Magyar Napló Örkény-novellapályázatát, 2005-ben elnyerte Az Év Könyve díjat, 2006-ban József Attila-díjat kapott.
Utolsó könyve, a Szívlekvár 2014-ben jelent meg. Főbb művei: A testtől való szabadulás útja (elbeszélések, 1994); A tárt szárnyú lepke (regény, 1996); Romkert (regény, 1997); Budapest, nőváros (2004); Milyen egy női mell? (2006), valamint a Szerelmes évek. Gyávaság (2009).

Az MTI jelenti:

„Kulturális déli nyitás stratégiát hirdetett a kormány a Nyugat-Balkán országainak irányába, amelynek megvalósítását Pécs és a város kulturális intézményei fogják végezni – jelentette be pénteken az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a baranyai megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón. Hoppál Péter felidézte, hogy a stratégia megvalósításának első állomásaként múlt héten Páva Zsolttal (Fidesz–KDNP), Pécs polgármesterével és Vincze Balázzsal, a Zsolnay Örökségkezelő NKft. ügyvezetőjével Szarajevóba látogatott, ahol a baranyai megyeszékhelynek a kulturális nyitásban betöltött szerepéről folytattak egyeztetéseket a bosnyák főváros vezetőivel. A megbeszélések eredményeiről szólva elmondta, hogy a kulturális együttműködéseket szeretnék intézményi szintre emelni, valamint a fesztiválok kínálatát is ennek megfelelően kialakítani”.

Akkor ezek szerint intézményi szintűek lesznek a fesztiválok? Gratulálunk.

Charlotte 70

És persze gratulálunk Charlotte Ramplingnek is, az örök filmcsillag ma 70 éves. Tavaly készítettünk vele Londonban egy nagyon klassz, hosszú interjút.

false

 

 

 

 

Neked ajánljuk