A magyar siker drága, buta és kínos

  • narancs.hu
  • 2015. július 27.

Hírnarancs

A Holdra szállás óta nem látott az emberiség akkora sikert, mint amekkorát a legutóbbi nemzeti konzultáció aratott hazánkban. Milliárdokat öntünk ki a semmibe, miközben a szegények kiesnek az egészségügyből. Ez a hétfő felért egy pofonnal.
Kovács Zoltán száraz gyújtóst talál

Kovács Zoltán száraz gyújtóst talál

Fotó: MTI

Kovács Zoltán kormányszóvivő gigantikus sikernek látja a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációt – hiszen mindössze egymilliárd forintba került, és a 8 millió kiküldött hülye ívet 1 millió ember vissza is postázta. Na de az az 1 millió aztán annyira egyetértett a kormánnyal mindenben, hogy nagyon. Ebből aztán Kovács és Orbán és az összes többi kis gombnyomógép levonhatta azt a számukra megnyugtató következtetést, hogy bevándorlásügyben szigorításra van szükség. Íme, ilyen ma egy magyar sikerprojekt: drága, buta, és mindenki éghet tőle évekig, mint a rongy.

Vagy lehet, hogy inkább olyan, mint a pápai húsgyár sztorija? Mondjuk, erről sem nagyon lehet mást állítani, mint hogy drága, buta, és – lásd fent. Noha a magyar kormány folyamatosan milliárdokat tuszkolt bele az elmúlt években, a húsgyár olyan sikeresnek bizonyult, hogy a legutóbbi vevő markáns 1 euróért vihette is volna a céget.

Nem meglepő, inkább csak mélyen elkeserítő, hogy a KSH adatai szerint (lásd a 444 vonatkozó cikkét) azt a folyamatot, hogy a magyar állam egyre kevesebb pénzt áldoz az egészségügyre, leginkább a legszegényebbek szívják meg. Az egészségügyi szolgáltatások a társadalom egy rétege, több százezer ember számára egyszerűen nem elérhetők anyagi okok, a távolság és időhiány miatt (de lehetnek persze egyéb okok is: ilyen a tanulmány szerint például a félelem az orvosi beavatkozástól – már várjuk azt a teljesen hülye magyar politikust, aki a rémisztő adatokat majd éppen erre az egy indokra, a félelemre keni).

Az egyre érdekesebbé formálódó Magyar Nemzet bátran kiállt a határkerítés áldozatai mellett: ezek az áldozatok pedig nem mások, mint a déli földikutyák, amelyek európai szinten védett állatok, és nemcsak a sok autó meg az építés zaja fogja zavarni őket, hanem maga a kerítés is, amely akadályozza őket a szabad helyváltoztatásban. Simicska Lajos napilapjával ezúttal mélyen egyetértünk: el a kezekkel a földikutyáktól!

A New York magazin sajtótörténetet írt legújabb címlapjával, amelyre 35 olyan nőt ültetett, akik arccal is vállalják állításukat, miszerint Bill Cosby amerikai szórakoztatóipari legenda az elmúlt évtizedek különböző pontjain (a 60-as évek közepétől a 2000-es évek elejéig) bedrogozta és megerőszakolta őket. A komikus/énekes/tévésztár ellen a közelmúlt során több mint negyven nő vallott felettébb hasonlóan. Napjaink egyik legsúlyosabb szexuális botrányában nemrég maga az amerikai elnök is megszólalt: ő nem akart kommentálni olyan ügyeket, amelyek továbbra is büntetőeljárást (vagy legalább polgári pereket) vonhatnak maguk után, de azt leszögezte, hogy ha valaki drogot csempész egy másik ember italába, majd annak beleegyezése nélkül szexuális kapcsolatot létesít vele, akkor az vitán felül nemi erőszak.

false

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.