A magyar siker drága, buta és kínos

  • narancs.hu
  • 2015. július 27.

Hírnarancs

A Holdra szállás óta nem látott az emberiség akkora sikert, mint amekkorát a legutóbbi nemzeti konzultáció aratott hazánkban. Milliárdokat öntünk ki a semmibe, miközben a szegények kiesnek az egészségügyből. Ez a hétfő felért egy pofonnal.
Kovács Zoltán száraz gyújtóst talál

Kovács Zoltán száraz gyújtóst talál

Fotó: MTI

Kovács Zoltán kormányszóvivő gigantikus sikernek látja a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációt – hiszen mindössze egymilliárd forintba került, és a 8 millió kiküldött hülye ívet 1 millió ember vissza is postázta. Na de az az 1 millió aztán annyira egyetértett a kormánnyal mindenben, hogy nagyon. Ebből aztán Kovács és Orbán és az összes többi kis gombnyomógép levonhatta azt a számukra megnyugtató következtetést, hogy bevándorlásügyben szigorításra van szükség. Íme, ilyen ma egy magyar sikerprojekt: drága, buta, és mindenki éghet tőle évekig, mint a rongy.

Vagy lehet, hogy inkább olyan, mint a pápai húsgyár sztorija? Mondjuk, erről sem nagyon lehet mást állítani, mint hogy drága, buta, és – lásd fent. Noha a magyar kormány folyamatosan milliárdokat tuszkolt bele az elmúlt években, a húsgyár olyan sikeresnek bizonyult, hogy a legutóbbi vevő markáns 1 euróért vihette is volna a céget.

Nem meglepő, inkább csak mélyen elkeserítő, hogy a KSH adatai szerint (lásd a 444 vonatkozó cikkét) azt a folyamatot, hogy a magyar állam egyre kevesebb pénzt áldoz az egészségügyre, leginkább a legszegényebbek szívják meg. Az egészségügyi szolgáltatások a társadalom egy rétege, több százezer ember számára egyszerűen nem elérhetők anyagi okok, a távolság és időhiány miatt (de lehetnek persze egyéb okok is: ilyen a tanulmány szerint például a félelem az orvosi beavatkozástól – már várjuk azt a teljesen hülye magyar politikust, aki a rémisztő adatokat majd éppen erre az egy indokra, a félelemre keni).

Az egyre érdekesebbé formálódó Magyar Nemzet bátran kiállt a határkerítés áldozatai mellett: ezek az áldozatok pedig nem mások, mint a déli földikutyák, amelyek európai szinten védett állatok, és nemcsak a sok autó meg az építés zaja fogja zavarni őket, hanem maga a kerítés is, amely akadályozza őket a szabad helyváltoztatásban. Simicska Lajos napilapjával ezúttal mélyen egyetértünk: el a kezekkel a földikutyáktól!

A New York magazin sajtótörténetet írt legújabb címlapjával, amelyre 35 olyan nőt ültetett, akik arccal is vállalják állításukat, miszerint Bill Cosby amerikai szórakoztatóipari legenda az elmúlt évtizedek különböző pontjain (a 60-as évek közepétől a 2000-es évek elejéig) bedrogozta és megerőszakolta őket. A komikus/énekes/tévésztár ellen a közelmúlt során több mint negyven nő vallott felettébb hasonlóan. Napjaink egyik legsúlyosabb szexuális botrányában nemrég maga az amerikai elnök is megszólalt: ő nem akart kommentálni olyan ügyeket, amelyek továbbra is büntetőeljárást (vagy legalább polgári pereket) vonhatnak maguk után, de azt leszögezte, hogy ha valaki drogot csempész egy másik ember italába, majd annak beleegyezése nélkül szexuális kapcsolatot létesít vele, akkor az vitán felül nemi erőszak.

false

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.