A magyar siker drága, buta és kínos

  • narancs.hu
  • 2015. július 27.

Hírnarancs

A Holdra szállás óta nem látott az emberiség akkora sikert, mint amekkorát a legutóbbi nemzeti konzultáció aratott hazánkban. Milliárdokat öntünk ki a semmibe, miközben a szegények kiesnek az egészségügyből. Ez a hétfő felért egy pofonnal.
Kovács Zoltán száraz gyújtóst talál

Kovács Zoltán száraz gyújtóst talál

Fotó: MTI

Kovács Zoltán kormányszóvivő gigantikus sikernek látja a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációt – hiszen mindössze egymilliárd forintba került, és a 8 millió kiküldött hülye ívet 1 millió ember vissza is postázta. Na de az az 1 millió aztán annyira egyetértett a kormánnyal mindenben, hogy nagyon. Ebből aztán Kovács és Orbán és az összes többi kis gombnyomógép levonhatta azt a számukra megnyugtató következtetést, hogy bevándorlásügyben szigorításra van szükség. Íme, ilyen ma egy magyar sikerprojekt: drága, buta, és mindenki éghet tőle évekig, mint a rongy.

Vagy lehet, hogy inkább olyan, mint a pápai húsgyár sztorija? Mondjuk, erről sem nagyon lehet mást állítani, mint hogy drága, buta, és – lásd fent. Noha a magyar kormány folyamatosan milliárdokat tuszkolt bele az elmúlt években, a húsgyár olyan sikeresnek bizonyult, hogy a legutóbbi vevő markáns 1 euróért vihette is volna a céget.

Nem meglepő, inkább csak mélyen elkeserítő, hogy a KSH adatai szerint (lásd a 444 vonatkozó cikkét) azt a folyamatot, hogy a magyar állam egyre kevesebb pénzt áldoz az egészségügyre, leginkább a legszegényebbek szívják meg. Az egészségügyi szolgáltatások a társadalom egy rétege, több százezer ember számára egyszerűen nem elérhetők anyagi okok, a távolság és időhiány miatt (de lehetnek persze egyéb okok is: ilyen a tanulmány szerint például a félelem az orvosi beavatkozástól – már várjuk azt a teljesen hülye magyar politikust, aki a rémisztő adatokat majd éppen erre az egy indokra, a félelemre keni).

Az egyre érdekesebbé formálódó Magyar Nemzet bátran kiállt a határkerítés áldozatai mellett: ezek az áldozatok pedig nem mások, mint a déli földikutyák, amelyek európai szinten védett állatok, és nemcsak a sok autó meg az építés zaja fogja zavarni őket, hanem maga a kerítés is, amely akadályozza őket a szabad helyváltoztatásban. Simicska Lajos napilapjával ezúttal mélyen egyetértünk: el a kezekkel a földikutyáktól!

A New York magazin sajtótörténetet írt legújabb címlapjával, amelyre 35 olyan nőt ültetett, akik arccal is vállalják állításukat, miszerint Bill Cosby amerikai szórakoztatóipari legenda az elmúlt évtizedek különböző pontjain (a 60-as évek közepétől a 2000-es évek elejéig) bedrogozta és megerőszakolta őket. A komikus/énekes/tévésztár ellen a közelmúlt során több mint negyven nő vallott felettébb hasonlóan. Napjaink egyik legsúlyosabb szexuális botrányában nemrég maga az amerikai elnök is megszólalt: ő nem akart kommentálni olyan ügyeket, amelyek továbbra is büntetőeljárást (vagy legalább polgári pereket) vonhatnak maguk után, de azt leszögezte, hogy ha valaki drogot csempész egy másik ember italába, majd annak beleegyezése nélkül szexuális kapcsolatot létesít vele, akkor az vitán felül nemi erőszak.

false

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.