| ||
Szanyi Tibornak vissza kell fizetnie a brüsszeli hivatalnak a gój motorosok ottani vendégül látásának költségeit – erről döntött a párt országos elnöksége. (Az épületes történetről itt emlékeztünk meg.) Az elnökség elhatárolódik Szanyi Tibor „ostoba, meggondolatlan, erkölcsileg vállalhatatlan” akciójától, amely „súlyos károkat” okozott politikai közösségüknek. Megjegyezték azt is, hogy időközben Szanyi Tibor bocsánatot kért, de ez nem menti fel a következmények alól. A párt közleményében arra is felszólította EP-képviselőjét, hogy a jövőben „fegyelmezze magát”, különben Szanyi nem számíthat többé „az MSZP közösségének toleranciájára”.
Hírmagyarázat (vagy hogy mondják)
A május 25-i EP-választás eredménye a rendkívül alacsony választási részvétel (28,92 százalék), illetve a választói aktivitás nagy területi szórtsága miatt nem mutatta pontosan a baloldalon belüli tényleges erőviszonyokat. Az akkori budapesti kiugró aktivitás (amely 10 százalékkal haladta meg az országosat), illetve a megyei jogú városok és általában a nagy települések átlagosnál nagyobb szavazási hajlandósága az urbánusabb beállítottságú és elkötelezett hívekkel rendelkező DK-nak kedvezett (és részben az Együttnek). Az önkormányzati választásnak – amelyen például nincs pártlistás választás a fővárosban és a megyei jogú városokban – viszont teljesen más a logikája (és teljesen más a szavazói hozzáállás is, mint egy EP-választáson), de ezt a közhelyszerű tényt a baloldal pártjai idén nyáron éppúgy figyelmen kívül hagyták, mint most. A különbség annyi, hogy akkor a váratlanul jó mutatókra hivatkozva a DK (és az Együtt) überkedett, míg most az MSZP. Csakhogy mindketten (-hárman) egyazon szavazóbázison marakodnak, miközben a mozgásterük többek között ezért is eleve behatárolt marad. Ahogyan tehát az EP-választás eredményéből nem következett Gyurcsány vagy az Együtt baloldali térhódítása, az önkormányzati választás sem feltétlenül az MSZP visszaerősödésére utal.
Mellbevágó adatokat közölt szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amely egy nemzetközi projekt keretében vizsgálta, hogy hányan vándoroltak ki Magyarországról. A KSH szerint 2013 elején 350 ezer olyan magyar élt külföldön, aki 1989 és 2012 között hagyta el az országot. Az adatok azt mutatják, hogy 2009 óta elsősorban fiatalok távoznak, aminek már középtávon is katasztrofális következményei lehetnek (például a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára); ráadásul a migránsok döntő többsége a legképzettebb rétegekből kerül ki. Ha valóban borzongni akarnak, bátran kattintsanak ide.
