Már ma elképzelhető egy Kövér László nélküli Fidesz

  • narancs.hu
  • 2014. január 22.

Hírnarancs

A nap főszereplője a hiperaktív Kövér, azé a napé, amikor hosszú idő után Vidnyánszky megint szív. Cseh Tamás közben bevonult.

Egy sincs, ki nélkülözhetetlen? – kérdezte a hír24.hu a Fideszt illetően a házelnököt. Jó, egyetlen személy azért kilóg e megállapítás alól: ma még az emberek többsége nem tudja elképzelni a Fideszt Orbán Viktor nélkül – válaszolta Kövér László, a Fidesz második számú embere bátran, kockáztatva, hogy szavait úgy értelmezi valaki, hogy holnap már bezzeg elképzelhető, hogy Orbán röpül. A riporternek persze egyből leesett, és már sistergett is a következő kérdés: És ön nélkül? Nélkülem már igen – mondotta Kövér.

false

 

Fotó: MTI

Kedves olvasóink, ma tehát jó hírekkel kezdünk: ma (még hátravan 3 óra) Kövér Lászlótól szabadul meg a Fidesz, holnap (csütörtökön) pedig Orbán Viktortól. A rossz szellemeitől így megszabadult párt pénteken lemondásra kényszeríti Áder Jánost, a hétvégén elmennek bulizni, hétfőn pedig lemondatják a kormányt, kedden egész napos kongresszust tartanak, ahol végzetes döntés születik: szerdán mindegyikük örökre visszavonul az aktív politizálástól. Tehát már csak egy hetet kell kibírni… Ha nem így lesz, akkor április 6-ig is 10-et, fél lábon is menni fog.

Kövérnek nagy napja volt különben is, hisz fogadta a busót, hogy örökbe-e vagy csak kölcsön, az innen kiderül.

Ma is tombolt az emlékműtéboly, 26 történész tiltakozott, feltesszük, hiába. A helyzet valóban teljesen reménytelen, visszahúzunk nyolcvan évet az időben, oszt’ jónapot. Odabaszarintanak a város közepére, a szétdúlt Kossuth tér tőszomszédságába egy mind mondandójában, mind megvalósításában borzasztó rémálmot, és kreálnak hozzá valami ideológiát, miszerint Gábriel arkangyal lenne Magyarország, a sas meg a német. S mi van, ha Gábriel arkangyal a zsidó-keresztény kultúra (ami kicsit könnyebben elképzelhető, mint hogy Magyarország lenne) és a sas nem is sas, hanem turul? Akkor ki a hunyó?

Nem láthatjuk sajna Vidnyánszky 100 milliós filmjét, A szarvassá változott fiút, mert hiányzik még valami lóvé, ráadásul a gonosz Andy nem ad neki egy vasat sem. Csúnya dolog ez az amerikástól, de van egy megoldás. Ingyen eláruljuk Vidnyánszkynak, de azért kedves lenne tőle, ha felvenne minket a stáblistára. Tehát, az a megoldás, ha ad egy szerepet Tímea asszonynak. Például ő rakna szarvakat a fiúra.

Cseh Tamás, a közelmúltban elhalt népszerű énekes bevonult a levéltárba, és magával vitt 4 terabyte-ot, különös tekintettel legtermékenyebb korszakára, a 70 és 73 köztire. Ezentúl, aki vállalati Cseh Tamás-ünnepet szervez, csak hívja a levéltárat.

Mi pedig búcsúztatván e szép napot, hallgassunk egy kis Cseh Tamást, a régi Ando Drom előadásában.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.