Kint vannak az ellenplakátok
Megjelentek az utcán a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) kvótanépszavazásos hirdetményei, amikre eddig közel harmincmillió forintot gyűjtött össze a szervezet. Előbb a citylightok és az óriásplakátok kerültek ki, majd A4/A3-as méretű falragaszokkal támad a párt. Ezek a plakátok már biztos köztérre kerülnek. Az akció alkalmából a Republikon blog arról értekezik, mit érdemes és mit nem elviccelnie egy politikai pártnak, mit szabad az MKKP-nak és mit az ellenzéknek nevezett bejegyzett pártoknak.
| ||
Válság van
Egyhangúlag támogatta a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” fenntartását – közölte Kósa Lajos, a testület elnöke, a Fidesz frakcióvezetője és Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a bizottság pénteki ülése utáni sajtótájékoztatón.
Szeptember 9-én veszítette volna hatályát a válsághelyzet elrendeléséről szóló kormányrendelet, de a Belügyminisztérium megerősítette a mai bizottsági ülésen tartott beszámolójában, hogy további hat hónappal meg akarják hosszabbítani a válsághelyzetet, amit a honvédelmi bizottság készségesen, egyhangúlag el is fogadott gyorsan. Az ülésen a baloldal képviselői nem voltak jelen. A bizottság pedig azt is támogatta, hogy háromezerrel nőjön a rendőrség, azon belül a határvadászegységek állománya – derül ki az MTI tudósításából.
| ||
Minderre azért van szükség Kósa szerint, mert a Magyarországra nehezedő migrációs nyomás fokozódni fog az év hátralévő részében, főként azért, mert az Európai Unió és a Törökország közötti megállapodást „a törökök egyre kevésbé tartják be”, márpedig Törökországban jelenleg 1,5 millió, az EU-ba készülő migráns tartózkodik.
Az Amnesty International is beszáll a kvótanépszavazásba
Infókampányt indít az Amnesty International az október 2-i népszavazás előtt. A #tudjmegtöbbet címmel indított kampány célja, hogy a választópolgárok megismerhessék a népszavazással és a menekültekkel, menedékkérőkkel kapcsolatos legfontosabb információkat. Ezért a szervezet a következő hetekben cikkekkel, filmvetítésekkel, beszélgetésekkel, emberi jogi órákkal száll be a kampányba, szeptember 15-ére pedig látványos akcióval készülnek. Akkor lesz ugyanis egy éve annak, hogy Magyarország fizikailag és jogilag is lezárta a déli határát a menekültek előtt.
Aggasztó jelenségek otthona
Szijjártó Péter újból erősen beállt Erdogan török miniszterelnök mögé. Az Európai Unió külügyminisztereinek kétnapos informális találkozóján Pozsonyban azt találta mondani, hogy “aki a jelenlegi demokratikusan megválasztott török kormányt és elnököt támadja, az igazából az európai biztonságot támadja”. Szijjártó az MTI tudósítása szerint pontokba szedve sorolta, hogy véleménye szerint mi minden kellene az európai biztonsági helyzet javításához, mert most „a biztonságnak kell lennie az első számú szempontnak, ami meghatározza az európai politikák összeállítását”.
| ||
A biztonságossá tett politika jegyében Szijjártó szerint az Erdoğan melletti kiálláson kívül szükség van még egy közös európai hadsereg létrehozására, Brüsszelnek békén kell hagynia azokat az országokat, amelyek megerősítik a saját határaikat, támogatni kell azokat a közel-keleti és észak-afrikai országokat, amelyek még stabilak és képesek arra, hogy megállítsák a bevándorlókat, valamint folytatni kell az EU bővítését a Nyugat-Balkán irányába, mivel ebben a térségben egyre aggasztóbb jelenségeket lehet megfigyelni.
Az Újszínház ügye
Sorra hozzák nyilvánosságra az Újszínház igazgatói pályázatán részt vevők pályázati anyagaikat, miután szerdán Tarlós István Dörner Györgyöt nevezte ki újabb öt évre a teátrum élére. Bodó Viktor és a Kultúrbrigád után a Mátyássy Bence és a szputnyikos Tóth Péter, Hargitai Iván, valamint Hudi László és csapata is a nyilvánosság elé tárta dolgozatát. Ezzel párhuzamosan Hargitaiék vitasorozatot kezdeményeznek a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság, a szakmai szervezetek és céhek bevonásával, mert úgy „gondoljuk, a pályázatok egymás mellett olvasva valóságos kordokumentummá válhatnak, szellemi tendenciák, esztétikai értékek, generációs és ízlésbeli kérdések, a színházi kultúra megközelítési lehetőségei körvonalazódhatnak. Szükségesnek látjuk mindezek elemzését, a színházi szakma megszólítását.”
