Másodfokú ítélet a romagyilkosságok perében
„…a rasszista indítékkal elkövetett élet elleni bűncselekmények a legsúlyosabb büntetés alkalmazását vonják maguk után” – mondta a másodfokú ítélet kihirdetésének ötödik órájában, pénteken kora délután az eljárást lefolytató Máziné dr. Szepesi Erzsébet bíró, amely ítélet még nem jogerős, az életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott három vádlott fellebbezhet a Kúriánál.
| ||
Apró kiegészítésekkel helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla a romagyilkosságok büntetőeljárásának során az elsőfokú bíróság ítéletét: így K. Árpád Sándort, K. István Zoltánt és P. Zsoltot életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték, feltételes szabadlábra nem bocsáthatók, emellett 10 év közügyektől való eltiltást kaptak, míg Cs. István Csabát 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől való eltiltásra ítélték, ő szintén nem bocsátható feltételes szabadlábra, ám esetében a közel 6 évnyi előzetes letartóztatás beleszámít a büntetés letöltésébe.
| ||
Brüsszeli médiadíjat kapott az Ítélet Magyarországon
A brüsszeli CIVIS médiadíj idei kitüntetettjei között van dokumentumfilm kategóriában Hajdú Eszter Ítélet Magyarországon című portugál–magyar–német koprodukciója, az alkotók csütörtök este vették át a kitüntetést Martin Schulztól, az EP elnökétől az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában tartott ünnepségen. Az 1987-es, nyugatnémet alapítású CIVIS médiakitüntetés idei díjátadó ünnepségén Schulz a cselekvő humanizmus értékeit emelte ki a díjazott alkotások közös jellemzőjeként. „A rossz győzelméhez az is elég, hogy a jók tétlenek maradjanak.”
Orbán megint kinyilatkoztatott – Ítéljen a nép?
Témánál vagyunk. Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióbeszédében kifejtette szolid véleményét a halálbüntetéssel kapcsolatban (lásd cikkünket: Orbán már nem kozmetikázza a halálbüntetést). „Az emberek azt hiszik, hogy ha van halálbüntetés, illetve egyes bűncselekmények halálbüntetéssel való fenyegetettsége létezik, akkor nagyobb biztonságban vagyunk” – állapította meg a miniszterelnök, majd a Jobbik korábbi slágerét továbbjátszva azt kérte: „legalább egy pillanat erejéig gondolkodjanak el úgy is a kérdésről, hogy mi van, ha az ő gyereküket vagy feleségüket, édesapjukat, édesanyjukat ölték volna meg”. Vélhetőleg tényleg ezen a ponton vált világossá, mit gondol Magyarország miniszterelnöke – 2015-ben – a kérdésről. Eszerint tökmindegy, mit mond legközelebb.
| ||
Áder a földekért…
Nem írta alá Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés által április végén elfogadott biztosítékkivágó földtörvényt – írja az Index. A törvény a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) kezelésébe utalná a nemzeti parkok földjeinek nagy részét, derül ki a köztársasági elnök nyilatkozatából.
„Álláspontom szerint a jogszabály egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban hazánk Alaptörvényével” − fogalmazott Áder, a természet nagy barátja, aki ezért a törvény alkotmányossági normakontrollját kezdeményezve az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az államfő kétféle vétót emelhet: politikai vétót, ekkor a parlamentnek visszaküldi a törvényt megfontolásra (Áder ehhez az eszközhöz már többször folyamodott), vagy alkotmányossági normakontrollt kérhet az Alkotmánybíróságtól – ez történik most (amelyre szintén volt már példa Áder beiktatása óta is, ám kétség kívül sokkal ritkábban fordult ez elő).
Mi folyik Nagy-Britanniában?
David Cameron és a konzervatívok minden várakozást felülmúlóan nagy győzelmet arattak tegnap a brit parlamenti választásokon, és nemcsak növelik eddigi képviselői helyeik számát, hanem a brit politikában szokatlan öt év koalíciós kormányzás után egyedül is meglesz a többségük az alsóházban. Ez azt is jelenti, hogy ha tartják magukat kampányígéreteikhez, akkor jöhet 2017-ig a beígért népszavazás Nagy-Britannia EU-tagságáról, emellett pedig valószínűleg szigorodnak majd a bevándorlási szabályok, amik ugye súlyosan érinthetik a Magyarországról kivándoroltakat.
A 650 képviselői helyből a toryk végül 331-nél álltak meg. A nagy ellenfél Munkáspárt ezzel szemben 28 éve nem látott mélységekbe esik vissza, és csak 232 képviselője lesz az új parlamentben. A skót nacionalisták pedig gyakorlatilag harmadik erővé léptek elő, míg Cameron eddigi koalíciós partnerei, a liberális demokraták teljesen felmorzsolódva eddigi székeik hetedét tarthatják csak majd meg. További részletek erre.
| ||
Még mindig tart a POSZT-ügy
Nyilvánosságra hozták a 15. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai zsűrijének névsorát, amelybe a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság is négy-négy tagot delegált.
A zsűriben a Magyar Teátrumi Társaság által delegált Balázs Péter színművész, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, Blaskó Balázs igazgató-színművész-rendező, Keserü Katalin művészettörténész, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, valamint a Magyar Színházi Társaság által delegált Nagy Viktória díszlet- és jelmeztervező, Venczel Vera színművész, Vincze János rendező, a Pécsi Harmadik Színház igazgatója és Vörös Róbert dramaturg kapott helyet. A színész zsűri tagja pedig Felföldi Anikó, Mihályi Győző és Sipos Imre lesz.
A zsűri összetétele azért is érdekes, mert annak kezdeti összeállítása során robbant ki az a bojkott még április elején, amely Csáki Judit kritikus zsűritagságának elutasításából nőtte ki magát egészen nagy és visszásságoktól sem mentes szakmai üggyé. (Vonatkozó írásainkat lásd itt, itt, itt, itt és itt.)
| ||
A Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság elnöksége április 22-i találkozóján egyezett meg abban, hogy a POSZT zsűrije ezentúl nyolctagú lesz, a két szakmai tulajdonos négy-négy jelöltjéből áll, akiket a saját tagszervezetekkel egyeztetve, önállóan állítanak. Ez ám a konszenzus!
A két szervezet állítólag a POSZT-tal kapcsolatban kialakult helyzetet elemezve, az eddigi gyakorlatra alapozva egyezett meg a zsűri kialakításának új szempontrendszerében. Mindezt abban a reményben is tették, hogy a versenyből kilépni szándékozó színházak visszatérnek, és teljessé teszik a POSZT-válogatók által összeállított programot. Erre azonban eddig, az érdekesnek nevezhető összetételű zsűri névsorának nyilvánosságra hozataláig nem került sor. Valószínűleg merő naivitás azt hinni, hogy némi álkonszenzus bármin is változtat.
