Munkaalapú tenisz és golf – Mikulás bácsi haptákba'

  • 2013. december 5.

Hírnarancs

A Mikulás melegít, Simicskó pénzt ígér, Széles Gábor megmond, Hende Csaba átad, Orbán Viktor lakatol, és Tőkés László is megszólal. Így festett ma a nagy magyar valóságshow, vagyis hírek röviden.

A Mikulás még csak a kapuk előtt áll, úgyhogy nem tévesszen meg senkit, ha ma éjszaka piros sapkás, kötekedő részegekkel találja szembe magát – náluk bizonyosan nem lesz szaloncukor. Ellenben a Magyar Tenisz Szövetség számára a mai nap sokkal édesebb lehetett még a holnapinál is.

false

 

Fotó: MTI

Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár, a budapesti Nemzeti Edzésközpontban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az idén 202 millió forintos állami támogatásban részesült a szövetség, ám ez valószínűleg csak zsebpénz, mert hozzátette, fontos, hogy növekedjen az utánpótlásbázis, az ehhez szükséges programok működtetéséhez pedig még jelentősebb hozzájárulás kell. Azonban aggodalomra semmi ok! Lesz pénz, van pénz! A kormány 2020-ig összesen négymilliárd forintos támogatást biztosít a teniszezőknek, nehogy már azt mondja bárki is, hogy az csak afféle úri huncutság lenne.

Széles Gábor is megmondta a minap, hogy ő is inkább a salak mellett voksol, például a golf ellenében. Még úgy is, hogy a világmegváltást is kilátásba helyező interjúból kiderült: világraszóló teniszpálya épül annak a szállodának a szomszédságában, ahol a csillagok számának növelése a dekoratőr feladata. Mindenesetre amíg izgatottan várjuk, hogy Tiger Woods tiszteletét tegye Zalacsányban, addig annak örüljünk, micsoda univerzális honvédelmi miniszterünk van. Hende Csaba ezen a hideg, de napfényes csütörtökön feledte a terepszínt, és noha nem húzott hawaii mintás klottgatyát, de azért jól átadta Szombathelyen az EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft. tanműhelyét.

Persze van abban valami katonás, olyan „parancsra teljesítő”, hogy Hende azt mondta: „Magyarország megújításának kulcsa a munkaalapú gazdaság”. Annyi szent, hogy ez ám egyenes beszéd! Pláne, ha összevonjuk azzal, amit viszont Orbán Viktor mondott a parlamentben, az ötszázezredik külhoni magyar állampolgársági eskütételén: „2010-ben végre sikerült levernünk azt a lakatot Magyarország kapujáról, amit a XX. század helyezett rá. Levertük a lakatot, és kitártuk az ajtót, hogy minden magát magyarnak valló ember be tudjon lépni rajta.” Világos. Azért kellett leverni a lakatot, mert a kulcsot a munkaalapú gazdaságban felejtették.

A legnagyobb örömünkre Tőkés Lászlónak is volt ma néhány cukros szava, ő azzal jött, hogy „sem a jövő évben esedékes magyarországi parlamenti választáson, sem az európai parlamenti választáson nincs helye az erdélyi magyarok pártoskodásának”. Az utóbbit még értjük, de vajon mire gondolt püspök úr azzal, hogy idehaza se pártoskodjanak az erdélyi magyarok? Csak nem arra, hogy elég egy párt is?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.