Nincs többé plakátmagány
Kikerültek a kormány bevándorlóellenes plakátkampányára adott klassz válaszreakcióként született ellenplakátok, melyeket a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Vastagbőr blog közösségi finanszírozással hozott össze. Felcsúton és Budapesten már tutira találkozhatunk a kék hátterű, meghekkelt, kreatív hirdetményekkel, de több vidéki településre is jut majd az akció során.
| ||
Szerb–magyar micsoda?
Budapesten tárgyalt Orbán Viktor és Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök többek között a közelmúlt eseményeiről – számolt be részletes tudósításában az Index. Szó esett a menekülthelyzetről, azon belül is a szerb–magyar határra tervezett 4 méter magas drótkerítésről, amely újabban erős nyomást jelent a két ország diplomáciájában. A szerb kormány tagjai eddig minden nyilvános megszólalásukban ellenezték a magyar kerítésépítést, Ivica Dačić külügyminiszter például úgy fogalmazott, hogy „a határzár évtizedekkel veti vissza a szerb–magyar kapcsolatokat”.
A szerdai sajtótájékoztatón négy egyezményt írt alá a két kormányfő: az első a szerb–magyar kulturális és tudományos munkatervről szól, a második a migrációról, a harmadik egy együttműködési megállapodás a két ország külügyminisztériuma között, a negyedik pedig egy szándéknyilatkozat a két ország infrastrukturális kapcsolatainak fejlesztéséről.
| ||
Orbán Viktor beszéde során dicsérte kicsit Vučić miniszterelnök gazdaságélénkítő programját, azt mondta, nem hitte volna, hogy ezt a bátor programot sikerül végrehajtani. „Magyarországnak is elementáris érdeke fűződik ahhoz, hogy Szerbia stabil ország legyen.”
A magyar miniszterelnök szerint ugyanis nem is jelent nagyobb veszélyt semmi, mint egy instabil szomszéd, ezért is jön kapóra, hogy a belgrádi vezetés ily stabilnak mutatkozik.
A közös kormányülést sikeresnek minősítették, ez azért is különösen fontos, mert Orbán szerint a magyar–szerb kapcsolatoknak mindenképp kiegyensúlyozottaknak kell lenniük a térség stabilitása érdekében; de így vélekedett Vučić is.
Orbán mikor a kerítésről beszélt, azt mondta, hogy tájékoztatta Vučićot erről a „kényszerintézkedésről”. Szerinte az ország harapófogóba került, a migránsok jönnek délről, és visszaküldik őket nyugatról is. Ezt Magyarország nem bírja, ezért is építi meg a határzárat. De Orbán biztosította Vučićot arról is, hogy ez nem Szerbia ellen irányul, a legális határátkelők nyitva maradnak, sőt, még építünk is határátkelőket.
Vučić bevándorlóügyben hangsúlyozta, hogy Szerbia is óriási problémákkal küzd, de a belgrádi kormánynak „nem kellemes a szerb–magyar kerítés”. Ennek ellenére a szerb kormányfő úgy gondolja, hogy a két ország megoldást fog találni a menekülthelyzetre, például a macedón–szerb határon is.
Tiltott vagy nem tiltott állami támogatás
Hivatalosan is vizsgálatot indított Margrethe Vestager versenyjogi EU-biztos, hogy kiderüljön, a paksi atomerőmű bővítése tiltott állami támogatásnak számít-e – jelezte a dán biztos egy tegnapi keltezésű levélben.
A mostani vizsgálatot már május 22-én elindították – írja a 444.hu –, és erről értesítették a magyar kormányt is. Amint a felvetésekre megérkezik a magyar kormány válasza, a bizottság megvizsgálja, hogy ezek a válaszok megnyugtatóak-e. Amennyiben nem lesznek megnyugtatóak, akkor a következő lépés a kötelezettségszegési eljárás megindítása lehet.
Az Energiaklub és Jávor Benedek EP-képviselő (PM) korábban azzal fordultak a bizottsághoz, hogy Paks 2 az eddig ismert tervek alapján nem fogja kitermelni az árát, vagyis állami támogatás nélkül életképtelen marad. Az ezt megalapozó tanulmányt (ami itt olvasható) néhány napja az Energiaklub közzé is tette.
| ||
Egyelőre úgy tűnik, körülbelül októberben zárulhat le ez a vizsgálati kör, addigra derül ki, hogy a paksi konstrukció mostani állapotában átmegy-e a bizottságon.
A bizottság egyébként alapból nem zárja ki, hogy állami támogatás legyen egy atomerőmű-projektben, de a módját akár szigorúan meg is határozhatja.
(Ámon Ada, az Energiaklub volt vezetője a Narancsnak nemrég adott interjúját Paks 2-ről itt olvashatják.)
Görög visszavonuló?
A Financial Times információi – egy a laphoz eljutott levél – szerint, Ciprasz görög miniszterelnök mindenbe belemenne, valamennyi uniós feltételt elfogadná az újabb mentőcsomagért.
A levél állítólag kedd éjszaka érkezett meg az EU, az IMF és a Európai Központi Bank (EKB) vezetőihez, azért, hogy mégis hozzájussanak – törlesztés híján is – a 29,1 milliárd eurós mentőcsomaghoz – írja az Index. Az eurózóna pénzügyminiszterei ma este beszélik meg Brüsszelben ezt az újabb fejleményt.
(A baloldal görög válságáról Ara-Kovács Attila írt publicisztikájában.)
| ||
A csőd az csőd
Csődnek veszi az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) vezetése, hogy a görög kormány nem fizette ki az IMF-nek a keddre esedékes törlesztőrészletet, amely EU-s részét így e szervezet törleszti.
A szervezet szerint ha az IMF igazgatósága a mai nap során megerősíti, hogy Görögország „fizetési hátralékba került”, akkor úgy veszik, hogy a számukra fizetendő adósságukat sem képesek kifizetni a görögök.
Ciprasz taktikája, amely során megpróbál újabb tárgyalásokat kiharcolni, és majdnem mindent elfogad, amit az EU és az IMF akar, egyelőre nem látszik nyerő húzásnak.
Ám ha ez így nem lenne elég, az Európa Tanács (ami más, mint az EU-s Európai Tanács), amely Európa emberi jogaira vigyáz, legfrissebb közleménye szerint a vasárnap esedékes népszavazás nem felel meg a nemzetközi standardoknak, mert ahhoz legalább két héttel előre be kellett volna jelenteni a referendumot. Több forrás, többek között például a Wall Street Journal – az eurócsoporton belüli forrásaira hivatkozva – azt írja, hogy simán lehet, hogy meg sem tartják majd a népszavazást. Pedig például Angela Merkel német kancellár annak megtörténtéhez és eredményéhez kötötte a görögökkel folytatott újabb lehetséges tárgyalásokat.
