Azért jó tudni, hogy rohamosan változó társadalmunkban is vannak állandó cölöpök: az egyik ilyen az állampolgárokat a legalantasabb módszerekkel megkörnyékező titkosszolgálat. Legalábbis ez derült ki reggel a 444 cikkéből, mely szerint tavaly év végén egy (meg nem nevezett) magyar újságírót szolid erőszakkal, a magánéletének senki másra nem tartozó rétegeit is felhasználva próbálták együttműködésre bírni – nagyjából úgy tehát, ahogy a rendszerváltás előtt a sötét tartótisztek a leendő besúgóikat. A sztori tényszerűen nehezen bizonyítható, de a 444 nyilvánvalóan megbízhatónak tartja az újságírót, és egyébként mai Facebook-bejegyzésében a mandineres Stumpf András is aláhúzta, hogy ő is ismeri a történet névtelen főhősét, és az elbeszélés nem kamu.
| ||
Később a Belügyminisztérium homályos válaszában „lényegében arra célzott, hogy a Magyarországon dolgozó újságírók között akár lehetnek külföldi kémek is. A belügy pedig az ilyen törekvéseket akarja felszámolni” – amitől tényleg az isten mentsen meg minket. Kósa Lajos mindeközben Balatonon jaszkarizva válaszolt az őt az ügyről faggató tévécsatornáknak a maga humorosnak szánt, de sajnos egyszerűen csak ízléstelen módján, amikor például kifejtette, hogy ennyire komolytalan titkosszolgálat Jamaicában sincs. De, van. Talán ezért fognak tárgyalni az ügyről a jövő héten a nemzetbiztonsági bizottságban is.
A zavarosan, büdösen a közéletbe ömlő Bayer-ügy még vetett ma egy kisebb örvényt: lemondott ugyanis a Gulagokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke, Stark Tamás. Ez az az alapítvány, amely a professzionális működés mintapéldájaként úgy jelölte alelnöke révén a leginkább tokában erős közírót, hogy a jelölő asszony sem az elnököt, sem kuratóriumi társait nem értesítette az akcióról. Stark célja a legalább utólagos helytelenítés lett volna, de a nyilatkozatot nem szavazta meg a kuratórium, így nem maradt más számára, mint a lemondás, amiért részünkről jár a respekt.
A Szegedi Ügyészség garázdaság miatt vádat emel a gyermekével futó menekültet elgáncsoló, másik kettőbe pedig belerúgó operatőr/hobbikungfus asszony, László Petra ellen. László több nyilatkozatban is szánta-bánta (hát, a maga módján) tettét, aztán majd kiderül, hogy ez mennyit nyom a latban a bíróság előtt.
A legsikeresebb családi vállalkozások listájával jött ki a Forbes, s a 24.hu összefoglalója szerint minden magyar polgárnak van oka az örömre, hiszen „A 25-ös lista 22. helyére került a miniszterelnök édesapja. Id. Orbán Győző szintén gyakorló dédnagypapaként birtokolja családjával közösen a 10,7 milliárd forint értékű gánti Dolomit Kőbányászati Kft.-t. A cég tavaly elképesztő profitrátát produkált, 3,2 milliárdos forgalom mellett 1,1 milliárdos adózott eredményt ért el. Az elmúlt öt évben lendületesen növekedett a cég, forgalmát megduplázta, üzemi és adózott eredményét megnégyszerezte.” Szerkesztőségünk felállva tapsol.
Gázpalackokkal teli, magára hagyott teherautót találtak a Notre-Dame környékén a hétvégén, és senki sem érti az egészet, de a hatóságok jobbára nagyon baljósnak találják a dolgot. Lehet, hogy terroristák akartak valamit (tesztelni a hatóságok éberségét, ilyesmit), szerintünk azonban könnyen lehet, hogy csak Mészáros Gázszerelő Lőrinc ugrott be keringeni egyet a legendásan setét mellékhajókban, majd dolga végeztével helikopterre pattant, a verda meg ott maradt a palackokkal.
