A választások után biztosra vettük, hogy a továbbiakban a budai vár nem csak turistalátványosság lesz. Úgy tippeltünk, hogy itt fogják megépíteni – mindenféle múzeumok ellenében – az új kormányzati negyedet. Hát, tévedtünk:
Csupán Orbán Viktor költözik a várba, a minisztériumok meg vidékre, és hogy ez nem teljes agyrém, azt a Népszabadság cikkében próbálta elmagyarázni Rechnitzer János térségkutató, egyetemi tanár. Érdemes elolvasni, mert amit Kósa Lajos debreceni polgármester nyilatkozott a témáról az MTI-nek, miszerint „az ország kilábalt abból a mély válságból, ahová 2010-re a szocialista kormányok taszították, így már meg lehet fontolni, hogy néhány főhatóság vidékre kerüljön”, illetve hogy „a Debrecen–Budapest-távolság táblától tábláig közúton két óra, vonattal szintén, a 160 kilométer óránkénti sebességre képes vonatokkal pedig csak másfél óra lesz, tehát a távolság sem lehet akadály”, az meglehetősen komolytalannak tűnik. De maradjunk egy picit még a várban. Miként arról az új kormányszóvivő, Kurucz Éva beszámolt, a miniszterelnök és hivatala 2016. március 15-ig a budai várba, a Sándor-palota mellé, a karmelita kolostor épületébe költözik. Micsoda szerénység! Vagy ez csak az első lépés? Merthogy Kurucz Éva olyat is mondott, hogy „a kormány nemzeti programot indít a budai várnegyed és a Budavári Palota újjáépítésére a 2014–2024 közötti időszakra vonatkozóan”. Lehet, hogy úgy számolnak, a 2018-as választási győzelem után a miniszterelnök úr megérdemel egy nagyobb rezidenciát a szomszédban? Különben is, milyen jó kis focipályát lehetne csinálni az Oroszlános udvarból!
| ||
De ne szaladjunk ennyire előre! A mostani hétvége sztárja Gyenes Levente gyömrői polgármester, akinek fotóit látva elsőre az ugrott be, milyen szerencse, hogy közszolgáink ifjúkorukban a Sebhelyesarcúra meg a Szendvicsember hatalmas fúróval típusú filmekre izgultak rá. Mi lenne itt, ha idoljaikat a szovjet partizánfilmekben vagy keletnémet tévésorozatokban találták volna meg? Lelőtt fasisztákkal csinálnának privát videót? Van itt azért más is, elsősorban a konteórajongóknak. Mert igaz ugyan, hogy azt írta a Blikk, hogy Gyenest zsarolták a képekkel, 20 millió forintot és a lemondását követelve, ám arról nem esett szó, hogy a közelmúltban a polgármester amellett ágált, hogy mégse nevezzenek el Gyömrőn Horthyról teret. A május végi képviselő-testületi ülésről ezt írta a gyomro.hu: „Gyenes Levente egy hosszabb felszólalás keretében fejtette ki véleményét a 2012-es döntésről, és az azóta eltelt időszakról. A városvezető szerint két évvel ezelőtt helytörténeti érvek mentén hozták meg döntésüket, ám ez később hibának bizonyult. Mint mondta: »Mikor ezen [helytörténeti] indokokra hivatkozva képviselőtársam javaslatára elfogadtam, elfogadtuk, hogy a tér eredeti nevét kapja vissza, szűklátókörűen nem mértem fel annak a súlyát, hogy tapaszt téve egy régi sebre, még annál is mélyebbet és fájóbbat okozok.« A polgármester szerint ebben a kérdésben nem Horthy Miklós személyének megítélése a legfontosabb, hanem az, hogy hozhat-e döntést úgy egy képviselő-testület, hogy az nem előreviszi a települést, hanem sokkal inkább negatív színben tünteti fel ország-világ előtt?!” Persze, ne legyünk paranoiásak, minden bizonnyal a véletlen műve ez a sok-sok negatív színben feltüntetés.
Bezzeg az Origónál immár nincsenek negatívumok. Miután felmondott a fél szerkesztőség, csupa kellemes és hasznos hírt olvashatunk a portálon, viszont a belpolitika mint olyan, megszűnt. A déli címlapsztorijukat idézzük, bolti jégkrémeket tesztelnek: „Mikor azt hisszük, nincs lejjebb, kiderül, hogy a bolti vaníliajégkrémek nagy részében nincs vanília, cserébe csurig vannak vízzel és a vizet habossá tevő adalék anyagokkal. A jégkrémek híg leve, csokoládé és vanília változatban. Hüpp-hüpp-hüpp, Barba-trükk.” Nos, ettől még Lázár Jánosnak is elmegy a kedve a fagyizástól.
Végül egy születésnap, igaz, csak holnap aktuális. 80 éves Donald kacsa, ezzel a filmmel debütált 1934-ben.
Az alkotás megtekintése után fogalmunk sincs, hogy az immár aggastyán baromfi miért vált akkora sztárrá, és volt képes olyan karriert befutni, hogy a 20. század egyik legismertebb, mi több, körülrajongott figurájává vált. Nemcsak a vásznon, képregényben, könyvben, de az élelmiszeriparban, a ruhagyártásban, és mindenekelőtt az akkor születő műanyagipar bóvlivonalán. Csak így tovább!
