Reszkessetek, britek! – A kormány beperelte a Financial Timest, a köztévé a BBC-t oktatja

  • narancs.hu
  • 2015. március 17.

Hírnarancs

Megint távol maradt egy fontos szavazástól a miniszterelnök, bár nélküle is bőven leszavazták az ügynökakták nyilvánosságára vonatkozó törvényjavaslatot. Perre kerülhet sor a kormány és a brit Financial Times között, de az MTVA-nak sem tetszik különösebben, hogy még a BBC is beszámolt a hatalmas bukásáról.

Igazolt hiányzás

Orbán Viktor nem szavazott ma az ügynökaktákról (pedig előtte a maga sajátos módján még válaszolt is a jobbikos Mirkóczki Ádám kérdésére), sőt ott sem volt, mivel – ahogy azt már oly sokszor eljátszotta, ha fontos kérdésről volt szó – igazoltan tűnt el a szavazás idejére. Az Országgyűlés különben simán leszavazta Schiffer Andrásnak az akták nyilvánosságára vonatkozó törvényjavaslatát, már nyolcadszorra (!). „Az Országgyűlés ma, 67 igen szavazat mellett, 102 nem és 2 tartózkodás mellett nyolcadik alkalommal is elutasította az aktanyilvánossági törvényjavaslatom megtárgyalását. Tisztelet a bátraknak!” – írta Schiffer a Facebook-oldalán.

false

 

Fotó: MTI

Orbán mellett igazoltan hiányzott Lázár János, Balog Zoltán és a párizsi kéjutazása miatt megszorongatott Hende Csaba is, de – mint látható – nem is volt rájuk szükség.

Beperli a kormány a brit Financial Timest

A kormány olyan pert akaszt a brit Financial Times nyakába, „ami még őket is meg tudja ingatni” – vallotta egy kormányközeli forrás a Hír24-nek. A lap még csütörtökön írt arról, hogy az Európai Unió blokkolta a paksi bővítésről szóló orosz–magyar megállapodást, és Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár már ekkor közölte, hogy helyreigazítási kérelemmel fordult a magyar kormány az üzleti lap szerkesztőségéhez.

„Amit megírtunk, az úgy pontos és hiteles” – mondta már másnap a brit gazdasági lap munkatársa, amivel tulajdonképpen azt is jelezte, hogy nem közölnek helyreigazítást. De a Hír24 forrása szerint a kormány nem is ezért perel, hanem amiatt, hogy a paksi bővítésről szóló cikkükkel „kárt okoztak Magyarországnak”.

MTVA vs. BBC

Még a BBC is beszámolt az új Nemzeti Hírcsatorna bénázásáról, a Monitoring blog a Budapest Business Journalra, illetve a Broadband TV Newsra hivatkozva írta, hogy „az M1-et folyamatos hírcsatornaként indították újra, de a kezdő napján szerkesztési, vágási és hangtovábbítási problémák is felmerültek, miközben a bemondók úgy tűnt, mintha meg lennének ijedve a folyamatos élő közvetítéstől. Eközben többször elírták a neveket is, Áder János államfő nevét például Ádárnak írták”. De kitértek a blogban Szabó László Zsolt védekezésére is, aki szerint „csak az nem hibázik, aki nem tesz semmit”.

false

„Persze nem hagyja magát az MTVA, méltó revánsot vett” – írja a HVG, ami abból állt, hogy felhívják a britek szíves figyelmét arra, hogy „Szabó László Zsoltot a Nemzeti Média Hatóság elnökének nevezték, de ő valójában a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója”, illetve még „a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nevét sem írják pontosan, az helyesen ugyanis National Media and Infocommunications Authority” – közölték. Az MTVA nevében Szabó László Zsolt is megnyilvánult, egyenesen „meglepték a cikkben szereplő, a BBC-re amúgy nem jellemző súlyos pontatlanságok”. Le a kalappal, így kell megvédeni a nemzeti közszolgálatot!

Majdnem első látásra

Hivatalosan is fogadta a kormányfő Colleen Bellt, az USA új budapesti nagykövetét. Az egyórás megbeszélésén Orbán Viktoron kívül Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A találkozóról fénykép is készült, amelyen Orbán éppen valami vicceset mondhatott a nagykövetnek.

false

 

Fotó: MTI

Eközben a Parlamentben

Immár hagyománnyá vált, hogy a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház és a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya minden évben megrendezi a Magyar Sajtófotó-pályázat „MÚOSZ Nagydíja” nyertesének kiállítását. 2015-ben e díjat Béli Balázs kapta Úton Európába című képriportjáért. A mostani kiállítás a parlamenti patkóban zajló, az előző ciklusban is pezsgő élet „izgalmait” mutatja be. A képek azt illusztrálják, hogy egy-egy plenáris ülés alkalmával a képviselők hogyan találták meg a módját az aktív pihenésnek, vagy egyszerűen csak miként szundítottak kicsit. A 2011-es házszabály-módosítás óta csak az emeleti karzaton kijelölt helyről készíthetnek fényképfelvételeket a sajtó munkatársai, a fotók 2011 és 2015 között készültek. (A kiállítás megtekintése március 27. és április 26. között díjtalan.)

false

 

Fotó: Béli Balázs

Derzsi János #szfe150

Mutatunk egy képet a Színház- és Filmművészeti Egyetem születésnapi projektjéből, az 1982-ben végzett, Major Tamás osztályába járt, tanulmányai közben a Filmgyárban kaszkadőrmunkákat vállaló, Szomjas György, Jancsó Miklós, Gothár Péter és Bódy Gábor filmjeiben főszerepeket kapó, Jászai Mari-díjas színművészről, Tarr Béla alkotótársáról: Derzsi Jánosról.

false

 

Fotó: szfe150

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.