A magyar nacionalizmus szép és igaz pillanatai

  • narancs.hu
  • 2014. május 7.

Hírnarancs

Nincs, ismételjük, nincs „jó” meg „rossz” nacionalizmus. Az van, amit például tegnap a Kossuth téren, meg ma reggel a köztévében láttunk.

Vlagyimir Putyin megértő: mivel tudomására jutott, hogy az ukrán–orosz határnál állomásozó birodalmi seregek nyugtalanítják a határ ukrán oldalán élőket (és még vagy százmillió másik embert a világ különböző pontjain), visszarendelte csapatait. Sőt odanyilatkozott, hogy el kellene halasztani a Donyeck-medence függetlenségéről tartandó, az ottani oroszajkúak / oroszbarátok szorgalmazta népszavazást is, mert az indokolatlanul növelné az amúgy sem kicsi feszültséget. Putyin elnök szerint a hó végi ukrajnai elnökválasztást a megoldás felé tett lehetséges lépés, már ha mindeközben nem nyirbálják meg az ukrán nacionalisták a putyinisták jogait. Az orosz elnök szorgalmazta a kijevi vezetés és a kelet-ukrajnai oroszbarátok közötti párbeszédet is, hiszen Oroszország nem érdekelt az ukrajnai válság elhúzódásában, mivel az – most kapaszkodjanak meg! – nem szolgálja az ukrán emberek érdekeit. A NATO egyébként semmi jelét nem tapasztalja a Putyin hangoztatta csapatvisszavonásnak.

A tehetséges Molnár Zsoltról kiderült, hogy bár gimis korában bírta Csurkát, meg hogy ebben a témában „igen vonalas” volt, szkinhed, pláne szervezett szkinhed a legkevésbé sem volt. 1992-es csínye a Kossuth és a Szabadság tereken puszta fiatalkori hőzöngésként vonul be a történelembe, mint az ifjúkori eszmélés és útkeresés példája. Molnár egyébként később is kereste az utat, és az sem kizárt, hogy 2002-ben egyszerre dolgozott a Fidesznek és az MSZP-nek, hogy aztán végül utóbbinál leljen politikai otthonra, és a 2014-es szocialista választási kampány főnöki posztjáig meg se álljon.

Gaudi-Nagy Tamás

Gaudi-Nagy Tamás

Fotó: MTI

A magyar közélet íratlan szabályai szerint alakul a vajdasági magyar politikus, Pásztor István tegnapi Kossuth téri megalázásának utóélete. Ha jól vesszük ki, a honi rendőrség csak a szerbiai pártok felháborodott, az ügy kivizsgálását követelő nyilatkozatai, valamint a hazai pártok elhatárolódásai után indított nyomozást garázdaság miatt ismeretlen (?) tettesek ellen. Gaudi-Nagy Tamás volt Jobbik-képviselő (akit tegnapi és mai akciója után volt pártja is kénytelen volt megtagadni), aki kedden Pásztorra uszította az idős hölgykoszorút, ma reggel kijelentette a köztévében, hogy a határon túli magyar politikus „megérdemelte” a leköpdösést, és örüljön, hogy ennyivel megúszta, mert a „hazaárulók lámpavason szokták végezni”. Gaudi-Nagy ámokfutásán minden magyarországi párt kiakadt, de a Fidesz enyhén képmutató ájuldozását és „megdöbbenését” látva azért megjegyeznénk: a tökös nagymagyar nacionalizmus immár kontrollálatlan elszabadulásának az olyasfajta „mérsékelt” „hazafias” megnyilatkozások ágyaztak meg a hosszú évek alatt, mint a többségi nemzettel a közös hangot kereső határon túli magyar szervezetek és politikusok folyamatos jobboldali szidalmazása, vagy a kettős állampolgársági népszavazás hisztérikus felstilizálása egyfajta magyarságpróbává, vagy mondjuk Kövér Lászlónak az őt bíráló szlovákiai magyaroknak bátran odavetett baromsága („gyáva népnek nincs hazája”). Úgyhogy ne jöjjön senki azzal, hogy tegnap a Kossuth téren és ma a köztévében csupán néhány félbolond produkálta magát extrém nacionalizmusával. A XXI. században nincs mérsékelt meg „rossz” és „igaz, jó” nacionalizmus: a nacionalizmus per definitionem nem lát önmagán kívül semmit, ezért tehát ostoba, kártékony és egy ponton túl – mivel állandóan vért kíván – közveszélyes. Quod dixi dixi.

Ehhez képest csekélység, hogy az egész évre tervezett államháztartási hiány 97 százalékát már május elejére előállította pártunk és kormányunk. Baj persze nincs, mert blablabla.

És hogy végre értelmes dolgokról is szó essék.

Szerkesztőségi kollégák szerint állat volt a tegnapi budapesti Peter Gabriel-koncert.

HD minőségű adás sugárzására alkalmas kamerákat szerelt a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a NASA, az adás egész nap követhető. A High Definition Earth Viewing, azaz nagyfelbontású Föld-néző kamerákat április 30-án szerelték fel az űrállomás Európai Űrügynökséghez tartozó Columbus moduljára az űrhajósok. A Földre irányított kamerák az ISS külső burkolatán, az űrbéli nyomást és hőmérsékletet kibíró dobozokban vannak. Ha a Föld helyett feketeséget lát, akkor az űrállomás éppen nem a bolygó napos oldalán tartózkodik. Ha szürke a kép, akkor vagy épp váltás van a kamerák között, vagy valamiért átmenetileg megszakadt a kommunikáció az ISS-el. Ha pedig nem hall hangot, akkor ne csodálkozzon, a video alatt nincs audiosáv. A NASA azt tanácsolja: mindenki indítsa el saját kedvenc zenéjét, és úgy csodálja a Földet (hvg.hu).

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán
Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék."

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.