Amikor Sztupa és Troché Párizsban a Thétre de la Ville színpadára állították a Rómeó és Júliát, a dolog nem ment simán. Kezdjük ott, hogy nem is Sztupa és Troché, csak Sztupa vitte színre, ő volt a rendező, Troché Rómeót adta, igaz, neki sem volt köny-nyű, hiszen Sztupa (és a körülötte hol dramaturgként, hol ügyelőként, szóval afféle hátramozdítóként sertepertélő "mafa) gátlástalanul próbálta aktualizálni a darabot, mi okból Rómeót lengyel villanyszerelőnek képzelte el. Troché nem rejtette véka alá, hogy nevetségesnek tartja az ilyen direkt áthallásokat, de Sztupával (vagyis a rossz szellemével, "mafával) nem lehetett bírni. A magyar kultúrdeszantot óriási sajtófigyelem fogadta, végtére is vörösök törtek-zúztak a főváros egyik legnevesebb színházában. A delegációban ott voltak még Lenolaj és Bútorraktár urak is, őket direkte "vári elvtárs küldte. Nézzék, fiúk, nem adok maguk mellé komisszárt, csak az a két helyes ügynök utazik, mert tudom, hogy úgysem csinálnak bajt, mondta, majd hosszú szünet után hozzátette, hogy ha már kinn vannak, hozhatnának pár krómozott F betűt a lányom Olivetti írógépéhez, mert sajnos a követségiek nem tudtak szerezni olaszban. Kis f-et vagy nagy F-et? - kérdezte Troché. "vári et. felnézett: Szeretne Nyugatra menni? Akkor ne humorizáljon, mert azt nem szeretem. Ennyiben maradtak, de Trochéban kétségtelenül eltörött valami, általában szeretni szokták a vicceit, az ismerősei jó humorú embernek tartották satöbbi. Sztupa erről soha nem nyilatkozott. Troché nem kért elnézést, de azt sem mutatta, hogy rosszulesne neki a letorkolás. Ha érzett is valamit, márpedig tudjuk, hogy érzett, azt mélyen magába temette. Más különös esemény nem történt, a francia kultusztárca nyomására Gérard Depardieu játszotta a mantovai herceget, de viszonylag kevés jelenete volt. Troché mint lengyel villanyszerelő nagyot alakított, már az erkélyjelenetnél kitört az álló ováció, amikor a hősszerelmes rázendített a Julcsa, gyere be a trafóházba! kezdetű betétdalára. Mi is felálltunk, s gyorsan eljöttünk tévézni.
Pénteken (3-án) Varsó, Zágráb, Prága után végre nálunk, Érd-alsón is fellép a Rolling Stones; az m1-en adják elő este tíz után Martin Scorsesétől a Shine a Lightot. Háromnegyed tizenegykor a film+ vetíti a London Boulevard című ang.-am. krimit, olyan remek brit csákeszekkel, mint Ben Chaplin (Mad Dogs) vagy a legutóbb Magwitchként tündöklő Ray Winstone.
Szombaton Az akasztófa című 1959-es westernnel kezdjük a napot fényes délben a Dunán, Gary Cooper, Karl Malden vagy éppenséggel George C. Scott társaságában. Még mindig nincs este, amikor háromnegyed ötre befigyel a ViaSat3-ra Bud Spencer és Terence Hill nyilvánvalóan legjobb filmje, a Különben dühbe jövünk. No, barátocskáim, énekeljétek csak Smaci bácsival gyorsan, hogy aszondja' Come with me for fun in my buggy / Come along let's go for the hell of it / See the faces round, they're all looking / Wonder if they'd like to come for a ride... Jólesett, nemde?! Este negyed tízkor vissza a Dunára, bár a Madárijesztő szavatossági idejéért aligha szavatolnék. A lady persze más. Egy óra múlva Apokalipszis most a Story4-en. Hogy most vagy egy óra múlva, azt nézzék meg a rádióújságban, én is onnan dolgozom. A London Boulevard-t ma a Cool adta.
Vasárnap Schwarzi legjobb filmje, a Két tűz között lesz tíz előtt az RTL klubon, de nem kell énekelniük semmit, ha elismerik, hogy Jamie Lee Curtis a legjobb csaj. Az m2 20.35-kor elkezdi az elejétől a Mad Men - Reklámőrültek c. sorozatot, ez valamiféle retró Barátok közt, attól retró, hogy hülye frizurában dohányoznak benne a kis papírfigurák. Éjjel a tv2-n kihagyom A szakácsot, a tolvajt és a szeretőt, a feleségén még gondolkodom. L. B. ma megin' a film+-on.
Hétfőn a legrosszabb és a legjobb western az MGM-en (A mennyország kapuja és a Vad banda).
Kedden indítja a Cinemax a belül már dicsért Coppert, A törvény ára alcímmel. Tudták, hogy törvény ára svéd öccsét törvény őrének hívják? Ne tévézzenek, inkább olvassanak - rádióújságot.
