tévésmaci

A beszélő szajkó

  • tévésmaci
  • 2013. június 1.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché Párizsban a Thé‰tre de la Ville színpadára állították a Rómeó és Júliát, a dolog nem ment simán. Kezdjük ott, hogy nem is Sztupa és Troché, csak Sztupa vitte színre, ő volt a rendező, Troché Rómeót adta, igaz, neki sem volt köny-nyű, hiszen Sztupa (és a körülötte hol dramaturgként, hol ügyelőként, szóval afféle hátramozdítóként sertepertélő "mafa) gátlástalanul próbálta aktualizálni a darabot, mi okból Rómeót lengyel villanyszerelőnek képzelte el. Troché nem rejtette véka alá, hogy nevetségesnek tartja az ilyen direkt áthallásokat, de Sztupával (vagyis a rossz szellemével, "mafával) nem lehetett bírni. A magyar kultúrdeszantot óriási sajtófigyelem fogadta, végtére is vörösök törtek-zúztak a főváros egyik legnevesebb színházában. A delegációban ott voltak még Lenolaj és Bútorraktár urak is, őket direkte "vári elvtárs küldte. Nézzék, fiúk, nem adok maguk mellé komisszárt, csak az a két helyes ügynök utazik, mert tudom, hogy úgysem csinálnak bajt, mondta, majd hosszú szünet után hozzátette, hogy ha már kinn vannak, hozhatnának pár krómozott F betűt a lányom Olivetti írógépéhez, mert sajnos a követségiek nem tudtak szerezni olaszban. Kis f-et vagy nagy F-et? - kérdezte Troché. "vári et. felnézett: Szeretne Nyugatra menni? Akkor ne humorizáljon, mert azt nem szeretem. Ennyiben maradtak, de Trochéban kétségtelenül eltörött valami, általában szeretni szokták a vicceit, az ismerősei jó humorú embernek tartották satöbbi. Sztupa erről soha nem nyilatkozott. Troché nem kért elnézést, de azt sem mutatta, hogy rosszulesne neki a letorkolás. Ha érzett is valamit, márpedig tudjuk, hogy érzett, azt mélyen magába temette. Más különös esemény nem történt, a francia kultusztárca nyomására Gérard Depardieu játszotta a mantovai herceget, de viszonylag kevés jelenete volt. Troché mint lengyel villanyszerelő nagyot alakított, már az erkélyjelenetnél kitört az álló ováció, amikor a hősszerelmes rázendített a Julcsa, gyere be a trafóházba! kezdetű betétdalára. Mi is felálltunk, s gyorsan eljöttünk tévézni.

Pénteken (3-án) Varsó, Zágráb, Prága után végre nálunk, Érd-alsón is fellép a Rolling Stones; az m1-en adják elő este tíz után Martin Scorsesétől a Shine a Lightot. Háromnegyed tizenegykor a film+ vetíti a London Boulevard című ang.-am. krimit, olyan remek brit csákeszekkel, mint Ben Chaplin (Mad Dogs) vagy a legutóbb Magwitchként tündöklő Ray Winstone.

Szombaton Az akasztófa című 1959-es westernnel kezdjük a napot fényes délben a Dunán, Gary Cooper, Karl Malden vagy éppenséggel George C. Scott társaságában. Még mindig nincs este, amikor háromnegyed ötre befigyel a ViaSat3-ra Bud Spencer és Terence Hill nyilvánvalóan legjobb filmje, a Különben dühbe jövünk. No, barátocskáim, énekeljétek csak Smaci bácsival gyorsan, hogy aszondja' Come with me for fun in my buggy / Come along let's go for the hell of it / See the faces round, they're all looking / Wonder if they'd like to come for a ride... Jólesett, nemde?! Este negyed tízkor vissza a Dunára, bár a Madárijesztő szavatossági idejéért aligha szavatolnék. A lady persze más. Egy óra múlva Apokalipszis most a Story4-en. Hogy most vagy egy óra múlva, azt nézzék meg a rádióújságban, én is onnan dolgozom. A London Boulevard-t ma a Cool adta.

Vasárnap Schwarzi legjobb filmje, a Két tűz között lesz tíz előtt az RTL klubon, de nem kell énekelniük semmit, ha elismerik, hogy Jamie Lee Curtis a legjobb csaj. Az m2 20.35-kor elkezdi az elejétől a Mad Men - Reklámőrültek c. sorozatot, ez valamiféle retró Barátok közt, attól retró, hogy hülye frizurában dohányoznak benne a kis papírfigurák. Éjjel a tv2-n kihagyom A szakácsot, a tolvajt és a szeretőt, a feleségén még gondolkodom. L. B. ma megin' a film+-on.

Hétfőn a legrosszabb és a legjobb western az MGM-en (A mennyország kapuja és a Vad banda).

Kedden indítja a Cinemax a belül már dicsért Coppert, A törvény ára alcímmel. Tudták, hogy törvény ára svéd öccsét törvény őrének hívják? Ne tévézzenek, inkább olvassanak - rádióújságot.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”